Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) „Energetika és Környezet” Albizottsága, továbbá Aszódi Attila akkori államtitkár és munkatársai – együttműködésben az MTA több tudományos osztályával – szervezték azt a tudományos előadóülést, amelyen a Paks és környezete térségében végzett, hazai viszonylatban eddig példa nélkül álló, igen kiterjedt részletességű földtudományi témájú kutatások eredményeit mutatták be. A tematikus összeállítás keretében elhangzott hat előadásból ötnek az írásos szerkesztett és aktualizált változatát adta közre a Magyar Tudomány című folyóirat.

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.

Milyen hatásuk volt a Kr. u. 11–13. században a görögből fordított latin nyelvű szövegeknek a különböző tudományterületekre, így a teológiára, a jogra vagy a filozófiára, és kik voltak a fordítók? Ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a nemzetközi online tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya szervezett a Münsteri Egyetem Bizánci és Neolatin Intézetével közösen. A konferenciára készült absztraktok cikkünkben olvashatók.