A mi Kuffler-díjasaink

2017. október 10. Kittel Ágnes

Somogyi Péter, a Semmelweis – Budapest Award 2012. évi kitüntetettje a kitüntetéséhez járó 10ezer eurót egy olyan alapítvány létrehozására ajánlotta fel, mely a kutatói életpálya első lépéseit megtevő, reményteljes ifjú kutatók legkiválóbbjait támogatja. Az alapítvány nevét a 2013-ban épp 100 éve született Kuffler Vilmosról /angol nyelvterületen Stephen W. Kuffler/ kapta, aki a neurobiológia több területén is maradandó eredményeket ért el, kimagasló volt tudományszervező tevékenysége, számos kiváló tanítványa közül pedig három is Nobel-díjban részesült.
Az alapítvány díjátadó ünnepségeit 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezték, de idén Pécsett, a Kodály Központban, a FENS Regionális Konferencia keretében került sor rá 2017. szept. 22-én.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Nusser Zoltán akadémikus köszöntője után az ösztöndíjról szóló okleveleket a 2013-ban Nobel-díjjal kitüntetett Thomas C. Südhof, és Kuffler Vilmos fia, Damien Kuffler adta át a hat, az élettudományok területén kutató tudományos diákkörösnek.
A nyertesek, Bősz Emília, Székely Virág /Budapesti Műszaki Egyetem/, Ignácz Attila, Kiss Krisztián /ELTE TTK/, Hegedüs Panna /Semmelweis Egyetem/ és Kolostyák Zsuzsanna /Debreceni Egyetem/ az alapítvány fő támogatója, Várkonyi Attila felajánlása révén a 2017/18-as tanévre 500 ezer Ft-os ösztöndíjat nyertek.
Az idei díjátadó újdonsága volt a Mentordíj. Az erről szóló oklevelet és egy értékes Zsolnay vázát Thomas C. Südhof és Damien Kuffler adta át Hotziné Pócsi Anikó, Csizmadia János, Farkas István és Lampert Zoltán középiskolai tanároknak.
Sajnos Somogyi Péter most nem tudott részt venni az ünnepségen, pedig bizonyára elégedetten – és egy kis büszkeséggel – hallgatta volna, hogy a neves vendégek jelenlététől inkább inspirálva, mint zavarba jőve, milyen felkészülten, értelmesen, jó angol nyelvtudással mutatják be eddigi eredményeiket és a közeljövő terveit a fiatal kutatójelöltek, elsőként épp a „mieink”, Bősz Emília és Hegedüs Panna.
Velük együtt immár hét Kuffler-díjas fiatal kutató dolgozik a KOKI-ban, vagyis az eddigi 28 ösztöndíjas közül minden negyedik! Ez a nagyon szép siker talán arra is jó, hogy más diákkörösök és témavezetők figyelmét is felhívjuk a díjra, a lehetőségre.

Oláh Viktor János, Szabadics János PhD hallgatója, akkori diákköröse rögtön az első évben, 2013-ban lett az alapítvány ösztöndíjasa.
A pályázatról az intézetben kihelyezett felhívások alapján szereztem tudomást. Az, hogy megnyertem, nagyon meglepett, hiszen rendkívül sok, mint a díjkiosztón megtudtuk, majdnem 150 pályázat közül választották ki az enyémet is. A díjátadó ceremóniára azóta is minden évben visszajárok, mert rendkívül nívós ünnepségről van szó. Laborvezetőm és kollégáim is nagyon örültek, hogy nyertem, és azóta is nagy büszkeség tölt el, ha erre gondolok. A díjjal járó pénzjutalmat pedig különösen nagyra értékeltem, mert ennek köszönhetően szerezhettem meg jogosítványomat."
Mayer Márton 2014 egyik nyertese volt, ráadásul ő az egyik legfiatalabb díjazott azóta is. Az, hogy Kuffler-díjas lett, őt magát is meglepte, ui. Nyiri Gábor laborjából nem csak ő pályázott, és úgy gondolta, ő a kevésbé esélyes.
Nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor megtudtam, hogy egyike lehetek azoknak a fiatal kutató diákoknak, akik számára odaítélik a Stephen W. Kuffler Kutatási Ösztöndíjat. A pályázatra témavezetőm, Nyiri Gábor hívta fel a figyelmemet. Mivel úgy gondoltam, a pályázók száma bizonyosan elég magas, így alapszakos hallgatóként különösen nagy elismerésként értékeltem ezt a rangos díjat. A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Kupolatermében tartott ünnepségen megtiszteltetés volt találkozni azokkal az elismert kutatókkal és támogatókkal, akiknek köszönhetően a hozzánk hasonló fiatal kutatók olyan elismerésben részesülhetnek, amely a komoly anyagi támogatás mellett óriási motivációt és fontos visszajelzést is jelent tudományos pályánkon.”
Prokop Susanne /2015/
Susanne a díjátadón kiváló angolsággal, rutinos előadóknak is becsületére váló előadást tartott. Nem nálunk végzett TDK munkájáért kapott ugyan Kuffler-díjat, de ma Katona István másodéves PhD hallgatója.
A Kuffler pályázatot egy korábbi díjazott ajánlotta számomra. Meglepetés és persze témavezetőm számára is nagy öröm volt, hogy nyertem. Sajnos ő az átadó ünnepségen nem tudott részt venni, de sok segítséget kaptam tőle az előadásra való felkészüléshez. A díjátadó ünnepség különösen azért volt hatalmas élmény számomra, mert az Akadémia épületében beszélhettem TDK munkám témájáról és saját kutatási eredményeimről. Önéletrajzomnak egyik kiemelkedő pontja jelenleg az, hogy egyike vagyok a Kuffler ösztöndíjasoknak."

Kuffler díjasok

Pósfai Balázs, Mayer Márton, Prokop Susanne, Nagy Gergő, Hegedüs Panna, Bősz Emília, Oláh Viktor János
Fotó: Orsolits Barbara

2016-ban két nyertesünk volt. Az egyik Nagy Gergő, akinek pályázati anyagát, az elvégzett munka mennyiségét és minőségét elismeréssel olvasták, emlegették a bírálók.
Témavezetőm, Dr. Hájos Norbert ajánlotta figyelmembe a Stephen W. Kuffler Kutatási Alapítvány nemcsak Magyarországon, hanem - mint azt a díjátadón a külföldi díjazottak elmondásából megtudtam – Közép-Európában is egyedülálló pályázatát. Nem sokat latolgattam az esélyeimet, örültem a lehetőségnek. Természetesen a díjat odaítélő kuratóriumi tagok és korábbi díjazottak névsorát látva tudtam, hogy nagyon kompetitív pályázatról van szó. Szerencsésnek érzem magam, mert eddigi tudományos munkám során mindig kiváló kutatókkal dolgozhattam együtt, akik mind támogatták a pályázatom benyújtását is. Kuffler-díjazottnak lenni nagyon nagy segítséget jelent a tudományos munkámban, hiszen – ismét csak a díjat odaítélő Kuratóriumra, az Alapítvány tagjaira és díjazott társaimra tudok utalni – egy nemzetközileg is jól ismert díjról van szó. Kuffler-díjazottnak lenni nagy elismerés számomra, ami még inkább ösztönöz a további munkára és tanulásra, hogy értékes tagja lehessek a tudományos közösségnek.
Másik 2016-os nyertesünk Pósfai Balázs, Nyiri Gábor TDK hallgatója. Akár azt is mondhatnánk, addig elnyert díjainak, elismeréseinek sorából már szinte csak ez a díj hiányzott.
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az Alapítvány létrejöttéről lényegében már a megalakulásakor értesültem, mivel olvastam, hogy Somogyi Péter felajánlotta a pénzjutalmát egy tudományos ösztöndíj létrehozására. Attól fogva abban reménykedtem, hogy egyszer majd én is kiérdemelhetem ezt a megtisztelő díjat, így a pillanat, amikor megkaptam az értesítést a sikeres pályázatomról, örökre emlékezetes marad. Két dolog is kiemeli a többi egyetemistáknak szóló kitüntetés közül: minden évben csak néhányan kaphatják meg a legkiválóbbak közül, és ráadásul a díjátadón a Magyar Tudományos Akadémián mutathattuk be kutatási témánkat, amelyet igazán felemelő érzés volt ilyen fiatalon átélni."

2017. évi egyik Kuffler-díjasunk Bősz Emília, Acsády László csoportjának TDK hallgatója.
Amióta csak TDK-s vagyok, tudok a pályázatról, hiszen rendszeresen kapunk tájékoztatást a pályázási határidőről. Tudtam, hogy számomra ez az utolsó lehetőség a pályázásra, ezért megpróbáltam, és kellemes meglepetésként ért a hír, hogy én is a nyertesek közt vagyok. Mindenki, a labor és a családom egyaránt nagyon örült neki!
A díjátadó remek volt, gyors és összeszedett, megtiszteltetés volt átvenni a díjat egy Nobel-díjastól. Nagyszerű lehetőség volt az előadás tartás gyakorlására is, nem hiszem, hogy diákként sokan adunk elő olyan nagy előadóteremben, mint Pécsett.
Az ösztöndíj egy részét személyes és szakmai fejlődésemre fordítom. Szeptemberben csatlakoztam egy pszichodráma csoporthoz, és az eddigi alkalmak bebizonyították számomra, hogy az önismeret és személyiség fejlesztés elengedhetetlen a sikeres életvezetéshez és karrier építéshez.
És hadd mondjam el, hogy a díj kapcsán még egy dolognak is nagyon örülök. Most először lehetett középiskolai tanárt Kuffler-mentornak választani. Tanárom, Lampert Zoltán, Mentordíjat kapott, engem pedig meghívtak volt középiskolámba, hogy tartsak előadást a biológia faktosoknak arról, milyen is kutatónak lenni!"
Az utolsó szó most Hangya Balázs TDK hallgatójáé, Hegedüs Pannáé. Bár úgy hitte, nem tud sok újat mondani, érdemes megismerni gondolatait.
Az ösztöndíjról még régi témavezetőmtől, Nyiri Gábortól értesültem. Nem igazán reklámoztam, hogy beadtam a pályázatot, azt sem, hogy elnyertem, mégis, kollégáim, amikor megtudták, hogy megkaptam, beültek meghallgatni a díjátadót, és ez nagyon jólesett nekem.
A Mentordij adta lehetőségnek azért örültem nagyon, mert így úgy érzem, hogy, jó pár évvel ugyan az érettségi után, de méltó módon tudtam megköszönni Csizmadia János tanár úrnak a sok évnyi segítséget. Ő volt az, aki gimis éveim alatt azt tanácsolta, lépjek be a Kutató Diákok Országos Szövetségébe, és így kerültem a KOKI-ba. Ő készített fel a felvételire és a biológia OKTV-re is. Én úgy láttam, nagyon meghatódott és jólesett neki ez a gesztus, épp ezért remélem, hogy a következő években is lesz a következő Kuffler- díjasoknak lehetősége arra, hogy ilyen módon is köszönetet mondhassanak mentoraiknak."