Amit a HALakról tudni kell

2019. február 13.

Intézetünk több szempontból is egyedülálló Magyarországon. Ez az idegrendszeri kutatások hazai központja, egyetlen egyetem vagy intézet sem rendelkezik olyan állatházzal, mint a mienk és sehol másutt nem található olyan laboratórium, melyet Maglóczky Zsófia irányít. /Szükségtelen hozzátennem, hogy másutt Maglóczky Zsófi sincs./
Ennek a különleges feladatú labornak a neve Humán Agyszövet Laboratórium, röviden HAL.

- Mikor és miért vetődött fel, hogy jó lenne egy ilyen önálló egység és mennyire tartottad jó ötletnek?

- 2016-ban került komolyan szóba egy önálló humán agyszövet kutató laboratórium létrehozása az intézetben. Nagyon örültem neki, mert akkor már sok éve döntően emberi agyon végeztem kutatásokat. Epilepsziás betegek műtétileg eltávolított hippokampuszán dolgoztam, és szerettem volna további betegségeket, más agyterületeken is megvizsgálni.

- Igen, nagyon sok laboratóriumban vizsgálnak állatkísérletes modelleket, de az emberi agy vizsgálata, és különösen az idegrendszeri betegségek vizsgálata emberi agyon sokszor hiányos, szegényes, elégtelen, pedig éppen ezzel kéne kezdeni! - Állatkísérletes modellek?

Ha gyógyítani akarunk, meg kell ismerni a valós elváltozásokat. Azonban humán kontroll, legalábbis olyan minőségben, mint az állatmodellekben, etikai okok miatt nem hozzáférhető.

- Mit alkalmaznak általában, hiszen kontroll mintára mindenképpen szükség van?

- Sok kutató tumoros betegekből eltávolított szövetet használ, de erről épp az utóbbi időben derült ki, hogy gátlósejt és szinapszis kevesebb van benne, mint a kontroll agyban. Mi mindig próbáltuk elkerülni a tumoros szövet használatát, épp azért, mert nem kontroll.

Azonban az elmúlt 20 évben sokszor hasonlítottuk össze az állatkísérletes epilepszia modell szerkezeti elváltozásait post mortem eltávolított humán kontroll szövettel, és azt találtuk, hogy a halál után 2-4 órával kiemelt kontroll agyszövet sejtes szerkezete, szinaptikus struktúrája jól vizsgálható, az élő szövettől jelentősen nem különbözik, és a kísérleti modellekkel is összevethető. Jól használható szerkezeti kutatási célokra, és olyan eltéréseket sikerült kimutatni például epilepsziában, amiket még állatmodellben sem írtak le.

- Nyílván nem használható minden kísérletre, amit állatmodellben meg lehet csinálni, de nem fenyeget az a veszély, hogy nem is egy betegséget jellemző valódi idegrendszeri elváltozást kutat valaki, hanem magát az állatkísérleti modellt.- Más típusú vizsgálatokra is alkalmas egy post mortem szövet?

Így mikor az intézet igazgatója, Freund Tamás lehetővé tette egy ilyen labor létrehozását, úgy éreztem, végre azt csinálhatom, amit egész életemben a legfontosabbnak tartottam: megismerhetem, megérthetem és összehasonlíthatom a neurodegeneratív és neuropszichiátriai betegségek okozta elváltozásokat valódi betegségekben, az emberi agyban.

- Akkor irigylésre méltó a helyzeted! Azt csinálhatod, amit szeretsz. De a labor fenntartásához, a kísérletekhez ugyanaz kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz.

- Jelenleg 2 pályázatból (OTKA és NAP2) van pénzünk, és a kettő együtt lehetővé teszi, hogy 2 fiatal kutatót alkalmazzak, egyikőjüket részmunkaidőben (Paraczky Cecília, Baross Júlia). Ráadásul még egy PhD hallgató is dolgozik velem (Szocsics Péter).

- Jól ismerem előző hallgatóidat. Közülük több is visszajár az intézetbe és hozzád, folytatja azt a munkát, amit nálad tanult. Milyenek új tanítványaid?

- Szenvedélyesen érdekli őket az emberi agy és annak működése. Legjobban annak örülök, hogy egymás munkáját is mindenben segítik, nem csak a saját projektjükkel törődnek. Versengve gyűjtik az érdekes eredményeket és mondják el a megbeszéléseken. A labor neve után HAL-aknak nevezik magukat és szeretnek HAL-ak lenni!

- Az epilepszia mellett más idegrendszeri megbetegedést is vizsgáltok?

- Most már szkizofrén betegek agyát is vizsgáljuk, így egyre több és több a munka és a projekt. Szeretném, ha a jövőben is lenne pályázati pénzünk, amiből a labor kutatómunkája fenntartható.

- A laboratórium létrehozásával az volt a cél, hogy mások is dolgozhassanak az általatok begyűjtött és gondosan tárolt emberi agyszöveten. Honnan érkeznek a humán minták és mekkora munka feldolgozásuk?

- Az alanyok a Komárom-Esztergom Megye Önkormányzat Szent Borbála Kórháza és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Mentálhygiénés és Rehabilitációs Intézménye betegei közül kerülnek ki. Az együttműködő Tatabányai Szent Borbála Kórház Pathológia valamint Pszichiátriai Osztálya végzi az alanyok beválasztását. A feldolgozást és a tárolást valamint a kutatómunkát itt a KOKI-ban csináljuk. Az agyak mintázása, jegyzőkönyvezése, tárolása és folyamatos monitorozása elég nagy munka, de ez teszi lehetővé, hogy a Brodmann-áreák szerint mintázott, mélyfagyasztva tárolt blokkokhoz megfelelő információt tudjunk adni a fixáltságról, a minta immunogenitásáról és egyéb technikai paramétereiről. Így az együttműködő többi kutatócsoport pontosan tudja, hogy milyen technikákat tud alkalmazni az adott agymintán.

- Mit gondolsz, ki van használva az itt rejlő kapacitás? Hány csoport keres fel titeket az intézetből ?

- A HAL kialakulásával párhuzamosan az intézet 4 csoportjával alakítottunk ki együttműködéseket annak érdekében, hogy minél teljesebben tudjuk kihasználni az emberi agy vizsgálatában rejlő lehetőséget. Ezek a csoportok más és más agyterületek szakértői, így ugyanazt az agyat számos kutató vizsgálja egyszerre, és így annak információtartalma a legjobb módon hasznosul.

- Mi lesz a csoportok által gyűjtött értékes adatok sorsa azon kívül, hogy az eredményeket megjelentetik?

- Azt szeretném, ha egyszer ezeket az információkat össze is vethetnénk egymással egy nagyobb közös adatbankban. De ehhez még nagyon sok adatot kell gyűjteni.
Addig is örülök annak, hogy a kutatók megosztják egymással az eredményeiket. Igaz, ezek egyelőre főleg technikai jellegűek, de létrehoztunk egy közös platformot, ahol a protokollokat megoszthatjuk egymással, és közös pályázatot is írtunk már egy kutatóval, egy másikkal pedig most tervezünk egyet.
Az együttműködésekből már több cikk is született. Az minden csoportban kiderült, hogy a rövid post mortem idejű halál utáni agyszövet sokrétűen használható az általunk alkalmazott kutatásokban, és validálhatók vele az állatkísérletes adatok is.
Pontosan erre van szükség, ha idegrendszeri betegségeket, azok hatásmechanizmusát akarjuk vizsgálni, és még sosem volt sürgősebb, mint most, mikor az egész világon egyre nagyobb gondot jelentenek az idegrendszeri kórképek.
Most már csak dolgozni kell – ha lesz még rá lehetőségünk.