Vendégek Keletről-Nyugatról | MTA KOKI

Vendégek Keletről-Nyugatról

2018. június 12.

Régóta megszokott dolog a világ jó nevű kutatóintézeteiben, hogy hosszabb - rövidebb időre külföldről érkezett munkatársakat látnak vendégül. Nem most kezdődött ez a fajta világjárás a magyar kutatók számára sem. Szent-Györgyi Albert a múlt század első felében több országban is dolgozott különböző laboratóriumok professzorainak meghívására. Intézetünk is szinte megnyitása óta fogad külföldi kutatókat. Reméljük, sokak számára jelentett és jelent többet a KOKI, mint egy ideiglenes munkahely. Jó példa erre Rodrigo Cunha, aki a kilencvenes években fiatal kutatóként dolgozott Vizi professzor csoportjában, majd igen gyorsan a purinerg kutatási téma egyik vezető kutatója lett. Meghívott előadása előtt úgy pillantott körül a KOKI előadótermében, mint aki otthon érzi magát.

Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy a világ minden tájáról jöttek már intézetünkbe, de az igaz, hogy jöttek Keletről és Nyugatról is. Mivel pedig most Spanyolországból vannak itt a legtöbben, kezdjük a Nyugattal.

Laura Rovira Esteban három éve érkezett, és röviden így mutatta be magát:

- A spanyolországi Valenciai Egyetemen szereztem mind biokémikusi diplomámat, mind PhD fokozatomat alkalmazott idegtudományból. Különböző azonosítási és immunhisztokémiai módszereket sajátítottam el, tapasztalatot szereztem konfokális és transzmissziós elektronmikroszkópos technikák alkalmazásában. Mindez lehetővé tette, hogy idegi hálózatokat tanulmányozhassak anatómiai szempontok alapján. Ugyanakkor fiziológiai szempontból is szerettem volna megérteni ezeknek a hálózatoknak a működését. Ehhez nagyszerű lehetőség, hogy immár több mint 3 éve Hájos Norbert hálózati neurofiziológia laboratóriumában dolgozhatok posztdoktori kutatóként.

- Mi a fő tudományos célod és hogyan gondolod elérni?

- Szeretném megérteni az agy működését mind anatómiai, mind élettani szempontból. Tudom, ez túl ambiciózus terv, ezért annak is örülnék, ha magam is hozzá tudnék járulni a már meglévő hatalmas tudásanyaghoz olyan új információkkal, melyek mélyebb betekintést nyújtanak bizonyos agyi struktúrák, például az amygdala működésébe. Szeretném például megtudni, milyen különböző idegi populációk vannak itt? Milyen inputokat kapnak és hogyan kommunikálnak szervezett idegi hálózatként működve? Mi történik aktiválásukkor? Elsősorban ezek a kérdések érdekelnek.

- Ezeknek a céloknak eléréséhez mennyire segít az itteni munka?

- Számomra nagyszerű dolog, hogy a KOKI-ban dolgozhatok. Az Intézet lehetőséget adott arra, hogy több olyan módszert is megismerjek, amelyek előző laboratóriumomban nem voltak elérhetők, és amelyek választ adhatnak az előbb felsorolt kérdésekre. Ráadásul az intézetnek számos olyan programja van, melyek célja a fiatal tudósok képességeinek fejlesztése, elősegítik a tudományos eredmények megismerését, megosztását és kritikai értékelését, javítják a csoportok közötti együttműködéseket, hozzájárulnak újabbak létrehozásához. Hájos Norbert csoportjában nagyon barátságos és kellemes a légkör, s ez sokat segített nekem az új technikák elsajítítása idején és azóta is hozzájárul kutatói fejlődésemhez. Ezenkívül elmondhatom még, hogy az intézetben is nagyon érdekes embereket ismertem meg, akik barátaim, támogatóim lettek életemnek és karrieremnek ebben a szakaszában.

Cecilia Pardo - Bellver is Spanyolországból érkezett, ő is a Földközi-tengerhez közeli Valenciában szerzett biológus diplomát, majd PhD fokozatot idegtudományból, most pedig szintén Hájos Norbert csoportjának tagja. Otthoni kutatásának célja a szaglással kapcsolatos folyamatok anatómiai és élettani szempontból történő felderítése volt.

- Most mi az a tudományos kérdés, amin dolgozol?

- Jelen kutatásom arra irányul, hogy megértsem, hogyan működnek együtt hálózatként a különböző agyi régiók azért, hogy a különböző típusú információk összehangolásával viselkedési válaszok széles választékát tegyék.lehetővé.

- Úgy gondolod, jó döntés volt idejönni?

- Miután befejeztem PhD-t, kutatói pályámat Spanyolországon kívül akartam folytatni. Ki akartam próbálni magam más környezetben, és nem csak új technikákat, de különböző munkamódszereket is meg akartam ismerni. Ehhez pedig ez az intézet mindent megad. Az idegtudományi kutatás egyik kiválósági központja, egyaránt rendelkezésre állnak a hagyományos módszerek és az új technikák, és kiváló kutatók vannak itt.

- Mit gondolsz, mi csoportotok legnagyobb előnye?

- Maga a munkakörnyezet. Ez nagyon kedvező ahhoz, hogy a kutatás eredményes, hatékony legyen. Több kollégám is van, akikkel megvitathatom eredményeimet, hogyan valósíthatom meg ötleteimet, ráadásul van lehetőség más együttműködésre is.

- Mit találsz a legfontosabb különbségnek korábbi laborod és az itteni között?

- A fő különbség épp a munkakörnyezet. Előző laboromban jóval kevesebben voltunk, az itteni nagyobb csoport pedig lehetővé teszi, hogy egy adott kérdést különböző nézőpontok szerint válaszolhassunk meg.

- Mit szeretnél befejezni akkorra, mikor elmész az intézetből?

- Még többet szeretnék tudni az intézetben alkalmazott különböző módszerekről. Újabb kutatókkal is akarok találkozni, hiszen a jövő kutatási együttműködéseinek ez lehet a kiindulópontja.

Sergio Martínez - Bellver csak ebben az évben kezdett intézetünkben dolgozni. Koránt sem véletlen, hogy ő is épp Valenciában szerzett biológus diplomát. Mivel tanulmányai alatt felkeltette érdeklődését az agy szerkezete és működése, 2011-ben MS fokozatát Alap és alkalmazott idegtudományból szerezte meg. Ebben az évben csatlakozott Dr. Ana Cervera-Ferri és Dr. Vicent Teruel-Martí csoportjához, ahol, Valenciában az idő tájt egyedüliként, alkalmaztak elektrofiziológiás technikát. Doktori tanulmányait is ebben a laboratóriumban folytatta, és 2017 júliusában a Valenciai Egyetem Orvostudományi Karán nyerte el a PhD fokozatot. Dolgozatának témája a nucleus incertus idegi aktivitás és a hippokampális theta aktivitás kölcsönhatásának vizsgálata volt altatott patkányokban.
Posztdoktori kutatóként 2018 februárjában csatlakozott Dr. Hangya Balázs laboratóriumához.

- Mi legfőbb kutatási célod, és hogyan segíthet ennek eléréséhez jelenlegi csoportod?

- A tudomány legfőbb célja annak megértése, hogyan integrálják az agyi hálózatok a különböző információkat ahhoz, hogy különböző viselkedési válaszokat generáljanak. Azt gondolom, hogy jelenlegi laborom tudományos háttere segíteni fog tudásom és módszertani készségeim fejlesztésében, hogy én is hozzájárulhassak ennek a kérdésnek megválaszolásához.

- És mennyire vagy elégedett az intézettel?

- Nagyon elégedett vagyok! Nagyszerűek a munkafeltételek, kiváló lehetőséget biztosít új ötletek kidolgozására. Ezen kívül egy igazán szép városban található, ami szintén sokat segít.

- Mit gondolsz csoportod legnagyobb előnyének?

- A Hangya – csoport nagy előnye, hogy közös a gondolkodásmódunk. Ez sokat segít nekem abban, hogy gyorsan tudjak egy-egy ötletettel előállni. Mindegyik munkatársam más és más, de mindegyik jól megfelel feladatának.

- Mi a fő különbség korábbi laborod és az itteni között?

- Itt egyszerű és gyors olyan együttműködések létrehozása, amelyek elősegítik az új tudományos ötletek kidolgozását!

- Mit szeretnél elérni, mikorra elmész tőlünk?

- Egyrészt tanulni akarok. Az intézetben eltöltött idő alatt növelni tudom a tudásomat ahhoz, hogy megfelelően felépíthessem saját jövőm kutatási vonalát. Másrészt azon leszek, hogy jelen készségeimmel hasznára lehessek mostani csoportomnak tudományos céljai elérésében. Ha ezek sikerülnek, boldog leszek.

Paula Mut-Arbona szintén spanyol, biológiát és idegtupományt is tanult, de nem csak Valenciában, hanem egy Erasmus ösztöndíjnak köszönhetően a Sheffieldi Egyetemen (Anglia) is.

- Kinek a laboratóriumában és milyen témákon dolgoztál eddig?

- Bachelor dolgozatom témája az agykéreg evolúciója volt. Ekkor Carlos-Lopez laboratóriumában dolgoztam a Valenciai Egyetemen. A mesterképzés alatt idegtudományt tanultam a CSIC-UMH Alicante (Spanyolország) Idegtudományi Intézetében, Angel Barco csoportjában, diplomám témája az epigenetika és az értelmi fogyatékosság kapcsolata volt. Most Sperlágh Beáta professzor csoportjában dolgozom, és szeptembertől PhD hallgató leszek a Szentágothai János Doktori Iskolában.

- Akkor egyértelmű, hogy mi a célod, mire lejár a négy év!

- Valóban! Szeretném megírni doktori értekezésemet, és nagyszerű kutatóvá lenni! A PhD megszerzése alapvető és természetes lépés annál, aki kíváncsi, és mindig, minden tapasztalatból tanulni akar.

- Megnagyaráznád, mit is jelent ez pontosan?

- Nem csak személyes ismereteimet akarom növelni és jó kutatóvá lenni, de hozzá akarok járulni az emberek életének javításához is! Fontosnak tartom, hogy képes legyek a tudományos ismeretek tanítására és nyilvánosságra hozatalára, és hiszek abban, hogy a tudományos munka eredményeit hozzáférhetőbbé kell tenni a társadalom számára. Elő kell segíteni, hogy az embereket érdekeljék az új ismeretek, pl. új gyógyszerek fejlesztése, melyek segíthetnek a betegeken. És őszintén hiszek abban, hogy itteni munkám hozzá tud járulni ahhoz, hogy törekvéseim, álmaim valóra válhassanak és szakértelmet szerezhessek.

Stefano Calovi a hozzánk sokkal közelebbi Olaszországból érkezett. Mezzolombardoban, Trentino tartományban nőtt fel, az ország északi, alpesi régiójában, ahol kicsi, ritkán elhelyezkedő falvakban élnek a magas hegyek között. Bachelor fokozatát a Trentói Egyetemen szerezte.

- Hol dolgoztál a mesterképzés ideje alatt?

- Triesztbe költöztem, mivel lehetőséget kaptam, hogy a nemzetközileg is ismert SISSA intézetben készíthessem el MS diplomamunkámat. Itt Nistri Andrea neurofarmakológiai laboratóriumában dolgoztam, és egyre inkább érdekelni kezdett a purinerg jelátvitel, ezért jelentkeztem Sperlágh Beáta professzor laboratóriumába, ahol most a Szentágothai János Doktori Iskola másodéves PhD hallgatójaként dolgozom.

- Melyik kutatási téma érdekel a legjobban?

- Bámulattal tölt el, hogy a homeosztatikus szabályozásnak mekkora hatása van az agyi funkciókra, végső soron gondolkodásmódunkra. Szeretném tovább tanulmányozni a gliasejtek különböző körülmények közötti viselkedését, és feltárni hatásukat olyan területeken is, melyekről eddig azt hittük, tisztán idegi szabályozás alatt állnak. Az ATP jelátvitel végső soron az egyik legígéretesebb stratégia az idegsejt-glia kommunikáció feltárására!

- Mit gondolsz itteni életedről az intézetben és azon kívül?

- "Intellektuális" szempontból teljes mértékben elégedett vagyok az intézettel. Körül vagyunk véve az idegtudomány vezető tudósaival. Az intézet által szervezett találkozók és konferenciák magas színvonalúak tudományos és intellektuális szinten. De az élet minőségét sokféle tényező határozza meg, és úgy általában, egy kicsit egyedül érzem itt magam. Szerencsére az intellektuális rész ezt még kompenzálni tudja, így végül is elégedett vagyok.

- Szerinted mi az előnye annak, ha valaki itt dolgozhat?

- Úgy vélem, a személyes kommunikáció lehetne az egyik legfontosabb előny, hiszen kiváló kutatók vannak itt, de javítani kellene ennek hatékonyságát, ahogy a technológiai tudás átadásának módját is.

Huang Lumei a Chengdui Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, és itt kezdett el érdeklődni a purinerg jelátvitel és az akupunktúrás fájdalomcsillapítás iránt. Hozzánk azonban nem Kínából, hanem Lipcséből érkezett.

- Hogyan kerültél Lipcsébe, Illés Péter professzor laborjába?

- A Kínai Tudományos Tanács ösztöndíja adta a lehetőséget, hogy további tanulmányokat folytathassak a Lipcsei Egyetem Rudolf Boehm Gyógyszerészeti és Toxikológiai Intézetében. 2015 novemberétől 2017 szeptemberéig dolgozhattam Illés Péter professzor irányítása alatt. Ebben a közel két évben az ASIC3 és a P2X3 receptorok közötti interakciót vizsgáltam patch clamp technikával, és sikerült egy új, rokon receptort felfedezni, mely mind a protonokra, mind az ATP-re reagált. A tanulmány Nature Communications áprilisi számában jelent meg. A cikkben megosztott első szerzőségem van.

- Gratulálok, igazán szép siker és bemutatkozás! És mi az a kutatási téma, ami most különösen érdekes számodra?

- Most legjobban az érdekel, hogyna járul hozzá a P2X7R az agyi rendellenességek patofiziológiai kaszkádjához, különösen skizofréna esetében. Ezért is akartam PhD-mat Sperlágh Beáta professzor asszony témavezetése alatt írni, hogy munkám eredményeként további sikereket érhessek el a P2X7receptorokhoz kapcsolódó kutatás területén.

- Hogy érzed itt magad, és mit gondolsz fő különbségnek a két európai laboratórium között, melyeket megismertél?

- Eddig nagyon jól érzem magam az intézetben. Az itteniek is nagyon kedvesek, barátságosak és segítőkészek. De talán erre a kérdésre túl korai még válaszolnom. Hiszen nem hasonlíthatom össze az itteni és a lipcsei labort anélkül, hogy mélyebb tapasztalatom lenne!

Végül, de nem utolsósorban, íme távol-keleti vendégünk rövid bemutatkozása.

Eriko Kuramoto 2009-ben szerezte PhD fokozatát, és a Kagoshima Egyetemen tanársegéd. Intézetünkbe 2018 áprilisában érkezett, és most Acsády professzor csapatában dolgozik.

- Mi tette lehetővé, hogy idejöjj?

- Megkaptam a Kagoshima Egyetem külföldi tanulmányi ösztöndíját, ez segített ahhoz, hogy egy teljes éven át, azaz 2019 márciusáig itt dolgozhassak.

- Mi a fő kutatási témád és mennyire vagy elégedett az itt talált lehetőségekkel?

- Nagyon érdekel a thalamokortikális visszacsatolásos hálózat működése. Végső célom az, hogy feltárjam, hogyan kapcsolódik ez a tudathoz. Nagyon örülök, hogy Acsády professzor laborjában dolgozhatok. Minden nap élvezem a kutatást az intézetben, és amikor tehetem, járom a várost és próbálom az országot is megismerni.

- Mit gondolsz mostani csoportod legnagyobb előnyének?

- Úgy gondolom, hogy Acsády professzor csapatának legnagyobb előnye a nagyon aktív, kétirányú vita. Mindenkitől kapok hasznos tanácsokat, gyümölcsöző megbeszéléseket folytatunk. Ezt nagyon fontosnak tartom a kutatás minőségének javítása érdekében.

- És mi a fő különbség japán laborod és az itteni között?

- Japánban a labor vezetőjével és az egyetlen PhD hallgatóval együtt is mindössze csak öten vagyunk a csoportban. Ráadásul mindenki más témán dolgozik. Így pedig nehéz megérteni és megvitatni egymással kutatási témáinkat.

- Mit szeretnél elérni jövő március végéig, mikor haza kell térned?

- Nagyon jó lenne, ha addigra elég eredményünk lehetne egy cikk megírásához!