Hangya Balázsék csoportjának és a Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nature Communicationban megjelent cikke bemutatja, hogyan lehet már élő egerekben is pontosan meghatározni az elektródabeültetés pontos helyét.

A siker mértéke embertől függően más és más, és a legtöbb embernek bizony nem hull az ölébe, ami rendjén is van. Kivételesek azok, akiknek indulását egy kiemelkedő siker jelzi. Az ő feladatuk az igazán nehéz. Meg kell feleljenek a magasabb kihívásnak.

Az idei Bolyai János Kutatási Ösztöndíj átadásán három munkatársunk is a díjazottak között volt. Különböző utat jártak be eddig, kutatási területük is más, de mindhárman új felfedezéseket akarnak elérni.

Tudás, kitartás és rengeteg munka. A Nature Communicationhoz László Zsófia és Lele Zsolt megosztott első szerzőségével benyújtott cikk felkért bírálói Katona István csapatának eredményeit mint új távlatokat nyitó felfedezést értékelték.

Gratulálunk az MTA új elnökének, eddigi igazgatónknak!

Jó hangulatban együtt dolgozók esetében a jó teljesítmény nem váratlan. Egy szép díj pedig csak újabb lendületet ad a munkához. Beszélgetés az EMS díjat nyert Cserép Csabával és Pósfai Balázzsal.

Sok jelentős kutatási téma esetében igaz, hogy a kísérletek nem csak újabb eredményeket, de újabb kérdéseket is hoznak, a munka szinte sosincs "készen". Valószínű Hangya Balázsék Nat. Neuroscience cikke is csak egy jelentősebb állomás egy ilyen úton.

Intézetünk Mikroszkópos központja épp tíz éve kezdte meg működését. Az eltelt évek eredményeivel és a közeljövő terveivel kapcsolatban Barna László és Vági Pál válaszolt néhány kérdésre.

NKFIH célzott programot hirdetett meg a Covid-19-járvánnyal kapcsolatos kutatások támogatására, amelyre Dénes Ádám és Erdélyi Ferenc is beadta pályázatát.

Makara Juditék csoportjának a szinaptikus plaszticitás szabályait vizsgáló munkái jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felismerjük az egyes folyamatok jelentőségét az idegrendszer működésében. A cikkeket a Nature Communications és a J Neuroscience közli.

A versenyhelyzet koránt sem csak arra ösztönözhet, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. Hogyan segíthetünk egy fiatal kutatónak, és mire kell mindnyájunknak ügyelnie? A kutatási eredmények hitelessége rajtunk múlik.

Ez az év is jól végződik, mondhatjuk, hiszen újabb kivételes sikerről számolhatunk be: Dénes Ádámék munkája jelent meg a Science-ben. A cikk megjelenéséhez sokan hozzájárultak, és mindenki megérdemli a gratulációt!

Ebben az évben Nyiri Gábor és csoportja két fontos felfedezéssel gazdagította tudásunkat - és mostani második Science cikkükkel azt is bizonyították, hogy "csak" dolgozni kell, és semmi sem lehetetlen. Gratulálunk!

Azt mondják, aki hamisítatlan amerikai metropoliszt akar látni, menjen Chicagóba. Mi nem ezért mentünk oda, minket az SfN várt, ahol most ugyan még harmincezren sem voltunk, de így is megérte elmenni. És még Chicagóból is láttunk egy keveset.

Ha november, KOKI Nyílt Nap, és egy napra középiskolásoké is az intézet. Jó arra gondolni, hogy az egykori látogatók közül már nem is egy a kutatást választotta hivatásul, amiben szerepe lehetett egy itteni emlékezetes látogatásnak is.