A Nagy Hadronütköztető

Az Olvasó tájékoztására itt közöljük, hogy a cikk NEM a CERN Nagy Hadronütköztetőjéről szól.

2018. október 18. Kittel Ágnes

Mivel a korabeli híradás szerint “„ifjú gróf Széchenyi magyar lovas kapitány” . . . nemzeti nyelvének gyarapítására ajánlotta fel egy egész esztendei jövedelmét", ezért egy akadémiai intézet honlapján még rossz példaként sem jelentetnék meg részleteket abból a cikkből, melyre teljes joggal hívta fel figyelmünket egyik munkatársunk. A lényeg, hogy három kutató bebizonyította, kellő ügyességgel kitalált eredményeket is meg lehet jelentetni tudományos lapokban. Manapság különösen “érzékeny témákban” - pl. a társadalmi nem (gender) témakörében - jó egy éven át jelentek meg cikkeik olyan tudományos lapokban, melyek ugyan nem a terület vezető folyóiratai, de a beküldött munkák elméletileg ott is csak szakértő bírálat /peer review/ után jelenhetnek meg. A csalásra, ha nem is azonnal és nem is valamelyik érintett tudományos újság szerkesztője által, de fény derült.

A meghökkentő című cikket és magát a témát nem mulatságosnak, de nyugtalanítónak találtam, ezért Dénes Ádámhoz és Cserép Csabához fordultam, akikről tudnivaló, hogy nem csak a szakirodalomban jártasak, és gondolataikat is jól meg tudják fogalmazni.

- Azt jelentené ez a hír, hogy most már nem csak a bulvár újságokban jelenhet meg szinte bármi annak reményében, az olvasó a címet meglátva majd felkapja a fejét, megveszi a lapot, de a tudományos újságokban is, mert a szerkesztők és bírálók egy része attól tart, elítélik őket, ha esetleg már a témaválasztást is meg merik kérdőjelezni, bármilyen abszurd is legyen az? - kérdeztem.

Ádám

- Az eset fontos problémát jelez, és valóban szomorú, hogy “trendi” témákban szinte mindent közölni lehet, de vigyáznunk kell az esetleges általános következtetések levonásával! Sohasem vezet jóra, amikor az elfogultság, a középszerűség vagy a politika megjelenik a tudományban. Ebben sajnos egyformán rosszul teljesítenek azok, akik buta “liberális” elveket nyomnak erőszakosan, és azok, akik a konzervatív értékrendre hivatkozva próbálnak világnézetüknek megfelelő jobboldali tudományról vagy művészetről beszélni.

Csaba

- A társadalomtudományokban valószínű komolyabb ez a probléma, hiszen ott a különféle ideológiai vonulatok önigazolást kereső igényei tudnak megjelenni. A természettudományok körében én teljesen más jellegű problémát látok. Ezen a téren sokkal inkább a hírnév, a nagy publikációk utáni hajsza lehet a fő motiváló erő, de végső soron mind az ilyen-olyan politikai befolyás, mind a hírnévhajhászás ugyanoda vezethető vissza: az emberi gyarlóságra.

Ádám

- Egyetértek. Világelső lapok is közöltek már olyan cikket, ahol a laboratórium neve többet nyomott a latban, mint a tudományos bizonyítékok! Nagyon jól emlékszem a Science-ben 2010-ben megjelent munkára a DNS-ükbe foszfor helyett arzént beépítő baktériumokról. A NASA laboratóriumában dolgozó Wolfe-Simon vezette a kutatást. Két évbe telt, míg ugyancsak a Science közölte azt a két tanulmány, melynek alapján az eredeti cikket visszavonták, és így ma már senki nem hisz az arzén alapú életben.

De nehogy bárki is azt higgye, hasonló szakmaiatlanság manapság már nem fordulhat elő. Csak egy hónapja, hogy a Scientific Reports olyan cikket jelentetett meg, mely, legalábbis a bírálók szerint, egy homepotiás szer fájdalomcsillapító hatékonyságát bizonyította, bár mindössze 8 kísérleti állaton végezték el a kísérleteket, és egyes eredményeket kétszer is felhasználtak.

És nem csak a cikk megjelentetése sikerült. Mivel a valóban szakértő olvasók közül többen is azonnal megtalálták a munka hibáit, az ügy akkora hullámokat kavart, hogy még a Nature is írt róla. Ekkora reklámra az eredeti cikk szerzői sem számíthattak! /Egyet kell értenem a Karády Katalin szájába is adott mondással, miszerint elérkezhet az ember pályája olyan szakaszához, amikor már nem az a fontos, hogy jót, csak az, hogy írjanak róla./

A napokban is történtek újabb leleplezések. Igaz, már 2014-ben megjelent Jefferin Molkentin cikke, mely legalábbis erőteljesen megkérdőjelezte a szívizom őssejtek létét, és ennek következményeként a téma legnevesebb szakértőjének számító, a szívizom őssejteket leíró Dr Piero Alvensa laboratóriumát be is zárták 2015-ben, továbbra is jelentek meg cikkek ebben a témakörben. De ennek valószínű most vége szakad.
Dr Alvensa korábbi munkahelye, a Harvard Medical School és a Brigham and Women’s Hospital ui. 31 tőlük közölt munkában talált adatok manipulálására utaló tényeket, amiről most értesítette is az adott folyóiratokat. A STAT honlapján olvasható cikk üzenete egyértelmű: Senki ne akarjon többet szívizom őssejtekkel kapcsolatos eredményeket közölni, mivel ilyen őssejtek nincsenek.

Ádám

- Szerencsére a szakmai írányítással és peer review kontrollal működtetett folyóiratok és a kutatásokat végző laboratóriumok zöme kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megbízható kutatási adatok kerüljenek közlésre. Ettől azonban még nagyon komoly probléma marad az egyes kutatási eredmények megfelelő reprodukálhatósága. Sajnos a fokozott igény a minél gyorsabb “adatgenerálásra” és ezek minél jobb folyóiratban történő publikálására, óhatatlanul megnöveli a tévedések lehetőségét a folyamat minden szintjén. Ezt felismerve, számos előremutató kezdeményezés próbálja a tudományos közlés minőségét magasabb színvonalra emelni. Ilyen például a vezető szaklapok által bekért módszertani “checklist” vagy a kísérleti csoportok, mintaelemszámok, statisztikai vizsgálatok és az adatszolgáltatás minőségének szabályozása (lásd STAIR és ARRIVE guideline-ok) a kutatások jobb reprodukálhatósága érdekében. Jó kezdeményezés az ún. “pre-publication peer review”, ahol egy tervezett kutatás teljes módszertana még a kivitelezés előtt publikálásra és megvitatásra kerül. Az kutatási adatok szabad hozzáférése különböző preprint szervereken (lásd BioRxiv) szintén javítja az átláthatóságot, a klinikai vizsgálatokat megelőző multicentrikus pre-klinikai vizsgálatok pedig az egyes laboratóriumok eredményeit validálhatják. Az ilyen és hasonló intézkedések révén idővel a közölt kutatási adatok minősége is egyre jobb lesz.

Mindent összevetve tehát nincs sok csodálkoznivaló azon, hogy a napokban a Nature