FutureUp!

Augusztus utolsó hetére szinte már mindenki visszatér a szabadságról és az intézetben is elkezdődik az őszi szemeszter. Mikics Éva és nyolc PhD hallgató számára azonban még egy nagy augusztusi kaland hátra volt: Lausanne-be mentek az első, már nevében is ígéretes „FutureUp” szimpóziumra. A rendezvény honlapján kiemelten szerepel, hogy ezt a PhD konferenciát PhD hallgatók szervezik, természetesen némi testületi támogatással. A KOKI-ban a támogató-tanácsadó Mikics Éva volt, ő számol be az eseményről.

- A FutureUp! PhD symposium házigazdája a svájci Lausanne-ban a Brain Mind Institute, EPFL (École Polytechnique Fédérale de Lausanne) volt. A konferencián a BMI stratégiai együttműködő partnerintézetei közül (BMI Partners) három európai idegtudományi kutatóintézet és természetesen az EPFL fiatal idegtudós PhD hallgatói vehettek részt. A szimpóziumot a BMI Partners program vezetője, Prof. Hilal Lashuel és a BMI igazgatója (valamint a FENS jelenlegi elnöke), Prof. Carmen Sandi kezdeményezte és szervezte.
Mivel Carmen Sandival a Magatartás Neurobiológia Osztály Haller Jóska révén régóta együttműködik, ezért ránk esett a választás, hogy a KOKI részéről szervezőként részt vegyünk az első ilyen jellegű szimpózium megvalósításában. Biró László és Bruzsik Bíborka pedig rengeteget tettek azért, hogy a szimpózium végül ennyire jól sikerült.

- Rajtuk kívül még kik képviselhették az intézetet és kik voltak ott más intézetekből?

- A két szervező mellett a KOKI öt kutatócsoportjából még 6 PhD hallgató (Bősz Emília, Mayer Márton, Sviatkó Katalin, Szente László, Török Bibiána, Varga Zoltán), jött velünk. Rajtunk kívül résztvevő volt még a hollandiai Donders Institute/Radboud University és a franciaországi Grenoble Institute of Neuroscience PhD hallgatókból és 1-2 kutatóból álló csapattal.
A vitafórumokon és kerekasztal-beszélgetéseken a szimpózium két neves plenáris előadója (Marta Moita és Hubert van den Berg) mellett több szenior kutató és szakértő is részt vett.

- Mi volt ennek a láthatóan kislétszámúra tervezett, gondosan szervezett szimpóziumnak elsődleges célja?

- Célja valójában kettős volt: egyrészt lehetőséget kívánt biztosítani, hogy a PhD hallgatók kisebb körben, támogató, de kritikus közegben gyakorolhassák eredményeik bemutatását, másrészt a vitafórumokon és kerekasztal-beszélgetéseken olyan, a PhD hallgatókat érintő témák kerültek feldolgozásra, mint a karrierlehetőségek a fokozat megszerzése után, a tudományos kommunikáció, a sikeres PhD kutatómunka mérföldkövei, vagy a a kutatók felelőssége a társadalom felé és ehhez kapcsolódóan a publikációs stratégiák és a publikációval kapcsolatos elvárások változása. Ezeket a témákat több, az adott területen jártas szakértő segítségével, a hallgatók aktív részvételével vitattuk meg, így mindig szóba kerültek az adott téma fiatal kutatókat leginkább érintő szempontjai is. Olyan, a hallgatók (és témavezetőik J) mindennapi életét is befolyásoló témák is szóba kerültek, mint a kölcsönös elvárások, a stressz-kezelés vagy a személyes munkahelyi problémák megoldásának lehetőségei.

- A szervezők láthatóan azt akarták, mindenki kapjon lehetősége arra, hogy megszólaljon, véleményt mondjon, ne csak passzív hallgató legyen!

- Az előbbiek mellett a hallgatóknak még külön feladata is volt! A szimpózium 2 és fél napja alatt intézetek közti vegyes csoportokba osztva dolgoztak ki és mutattak be röviden egy közös kutatási projektet a konferencia zárásaként.

- Milyenek voltak a plenáris előadások és mi volt a többi program?

- Tanulságos volt meghallgatni a két plenáris eladót, akik egyike sikeres alapkutató, míg a másik egy sikeres orvosi alkalmazásokat fejlesztő kutató volt. Lehetőségünk nyílt látogatást tenni a BMI több laborjában és lenyűgöző központi egységeiben. A nagyon feszített szakmai programot lazább esti programokkal – pizzaparti, állófogadás, grillparti, közös sörözés – tették teljessé a szervezők, hogy minél több alkalom adódjon kötetlen beszélgetésekre is.

- Mi tetszett a legjobban, mi lehet ennek a szép három napnak legnagyobb haszna?

- Egyetértve a hallgatók visszajelzéseivel, a szimpózium kiemelkedően hasznos volt abban, hogy számos olyan témát mutatott be, mellyel egy PhD hallgató képzése során nem, vagy alig találkozik, holott alapvetően fontos a későbbi érvényesülés szempontjából.
Igen fontos volt a rendezvény jó hangulata, és hogy a szándékosan alacsonyan tartott résztvevőszám nem csak a kutatókkal és a meghívott szakértőkkel folytatott kötetlen beszélgetéseket segítette elő, de a hallgatók egymással is közvetlen kapcsolatba kerülhettek. Erre utal az is, hogy a konferenciát követő napon a hallgatók többsége a helyi szervező hallgatók meghívását elfogadva még egy közös kirándulásra és borkóstóra is „benevezett” a svájci hegyekben.

- Milyen fogadtatása volt hallgatóink előadásainak és volt-e valami jellegzetes különbség a más országból jött PhD hallgatók általános felkészültsége-teljesítménye és a mieink között?

- A KOKI hallgatók által bemutatott előadások és poszterek egytől-egyig magas színvonalúak voltak és egyértelműen pozitív fogadtatásban részesültek! Úgy tapasztalom, hogy PhD hallgatóink szakmai felkészültsége magas színvonalú, s ennek egyik oka az lehet, hogy legtöbbjük már az egyetemi diploma megszerzése előtt, TDK hallgatóként csatlakozik kutatócsoportjához, míg pl. az EPFL hallgatói gyakran csak a PhD képzés második évében kezdenek el a témavezetőjük csoportjában dolgozni.
Egy negatívumot véltem csak felfedezni hallgatóinkon: társaiknál kevésbé voltak aktívak mind az előadásokat követően, mind a vitafórumokon. Jó lenne, ha a többi intézethez hasonlóan több lehetőségük lenne ezt is gyakorolni.

- Jó hallani, hogy a többiek mellett is kitűntek felkészültségükkel, de mi van kilátásaikkal?

- A kilátásokat tekintve érdekes volt látni, hogy pl. Svájcban mennyire reális karrierlehetőség az iparban való elhelyezkedés. Ott a végzett PhD-sok 20%-a marad csak akadémiai kutatásban, és sokan eleve ilyen pályára készülnek, míg nálunk alig találni olyan PhD hallgatót, aki ne alapkutatóként képzelné el a jövőjét.

- A kezdeményezés tehát egyértelműen sikeresnek bizonyult – de lesz-e folytatás?

- A tervek szerint mindenképp lesz folytatás, akár több résztvevő intézettel. Az is szóba került, hogy esetleg a szimpóziumot minden alkalmommal más intézetben szervezzük meg, így nem kizárt, hogy valamikor a KOKI is vendégül láthat egy nagy csapat sikeres, fiatal PhD hallgatót valamelyik jövőbeli FutureUp! szimpóziumon.

És mi volt a legnagyobb tanulság, a legnagyobb élmény azok számára, akikért az eseményt kitalálták, megvalósították. és mit tanácsolnak azoknak, akik legközelebb vehetnek részt hasonló eseményen?

Sviatko Katalin:

A legnagyobb tanulság az volt, hogy nem szabad félni, jelentkezni kell hasonló PhD-s konferenciákra. A legfontosabb és legnagyobb élmény pedig a családias légkör volt számomra. Nagyon jó volt előadni ilyen közegben. Mindenkinek volt lehetősége beszélgetni másokkal, nyitottak és kedvesek voltak. Külön pozitívum, hogy csoportos feladatokon is részt kellett vennünk, mert ez is hozzájárult a jó hangulat kialakulásához.Mindenkinek ajánlom, jelentkezzenek!

Mayer Márton:

Nagy élmény volt számomra, hogy ezen a konferencián mi, PhD hallgatók, baráti közegben tudtunk beszélni egymással és a meghívott előadókkal, és nem csak a tudományos eredményekről, de olyan témákról is, mint maga a doktori képzés vagy az azt követő lehetőségeink. Ez sok tanulsággal szolgált, és mivel a nagyobb konferenciákon erre ritkán nyílik lehetőség, szerintem egy ilyen eseményen a legfontosabb az aktív részvétel!

Bősz Emilia:

Számomra az volt a legmeghatározóbb, hogy a szakmai programokat több interaktív, beszélgetős modullal egészítették ki, ezek pedig olyan témákat érintettek, melyek lényegesek egy PhD-s számára, és mégis kevés szó esik róluk általában. Például, hogy hogyan tervezzük meg PhD-s éveinket, mit vár egy témavezető/PI/ egy PhD hallgatótól, milyen lehetőségek vannak az akadémián kívül. Mindenki, a PI-ok és a diákok is nagyon nyíltan és őszintén beszéltek a gondolataikról, tapasztalataikról és nehézségeikről is, ami nekem egyrészt nagyon meglepő, másrészt rendkívül tanulságos is volt, így a PhD-m kezdetén. Jó tanácsom csak annyi, hogy akinek van rá lehetősége, mindenképp vegyen részt ezen vagy egy hasonló PhD konferencián!