LENDÜLETBEN A KOKI

Idei Lendület Pályázat nyertesünk: DÉNES ÁDÁM

Ismerve a magyar egészségügyi mutatókat, több súlyos, a vezető halálokok közt szereplő betegség esetében is dobogós helyezésünket az európai országok közt, ráadásul a világszerte ismert előrejelzéseket is több, a népesség nagy százalékát már most is érintő, ma még nem gyógyítható betegség előretöréséről, első pillantásra meglepőnek tűnik, hogy az MTA tavaly meghirdetett Lendület-pályázatának 11 nyertese közt Dénes Ádám az egyedüli, akinél a témamegjelölés „orvostudomány”.
Az nem vitás, és ez indokolta a NAP /Nemzeti Agykutatási Program/ létrehívását is, hogy az idegrendszeri betegségek kiemelt terhet jelentenek a társadalom és az egészségügyi ellátórendszerek számára, Dénes Ádám és csoportja eredményeinek pedig fontos szerepe lehet a stroke, az epilepszia vagy a neurodegeneratív betegségek kezelésében.

- Mit gondolsz, ez az oka, hogy a Lendület pályázat egyik nyertese lettél?

- Nagy meglepetésként ért a dolog, és nagyon megtisztelőnek tartom, de az okokat csak találgatni tudom. Hozzájárulhattak a sikerhez az eddigi kutatói munkámhoz kapcsolódó, a témaválasztást közvetlenül megalapozó vizsgálataink, és ezek potenciális jelentősége az idegrendszeri betegségek terén. Abból a szempontból érzem csak kicsit kellemetlenül magam, hogy több nyertest vártam volna az orvostudományok területén. Tudok is olyan kiváló képességű kollégámról, aki szintén pályázott és nagyon megérdemelte volna, hogy ő is a nyertesek közt legyen. Természetesen megértem azt is, hogy nagy a verseny, és a Bizottságnak racionális érvek mentén, az elérhető erőforrások ismeretében kellett döntést hoznia. Nagyon jónak érzem ugyanakkor azt a kezdeményezést, hogy az alkalmazott tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók is nyújthatnak be pályázatot, hogy részt vehessenek a Lendület programban az elkövetkező évek során. Bár én nem az ún. célzott Lendület kategóriában indultam, azért nem fogható fel kizárólag alapkutatásnak az, amivel foglalkozunk. A közelmúltban az USA-ban és Nyugat-Európában komoly erőforrásokat csoportosítottak át, hogy az alapkutatások maximálisan megérdemelt támogatása mellett a transzlációs kutatások és az ipar - akadémia határterületén kiemelkedőt alkotó kutatók is részesüljenek támogatásban. Fontos ugyanis, hogy az olyan kiemelt társadalmi és gazdasági problémák, mint pl. az idegrendszeri betegségek diagnózisa és terápiája, a tumorbiológia vagy a klímakutatás dedikált forrásokat kaphassanak az ígéretes felfedezések gyakorlati alkalmazásának előmozdítására. Ez hosszú távon az egész társadalom elemi érdeke. Szerencsére az idevágó témákkal foglalkozók közül többen is kaptak Lendületet idén és az ezt megelőző évek során is. Korábban ezt az irányt az orvosbiológiai témájú kutatások esetén zömmel a gyógyszeripar vitte, de ma már egyértelműen látszik, hogy az alapkutatásból kikerülő “know how” megfelelő becsatornázása nélkül a korábbi modell nem működik. Ennek az az oka, hogy csak most kezdjük megismerni a biológiai rendszerek komplexitásával járó igazi kihívásokat, és ez teljesen új, rendszerbiológiai szemlélet kíván, amely igényli a határterületek vezető technológiai fejlesztéseinek együttes bevonását is.

- Idén a beérkezett 95 pályamunkából 33-at nyújtottak be az élettudományok területéről, és rajtad kívül három biológus nyertes is van. Az ő pályázati témájuk – antibiotikumok pótlásának megoldása, hatékonyabb gyógyszertervezés, többek közt az Alzheimer- kór kezelésére, ritka betegségek kutatása és terápiájuk fejlesztése, ebbe beleértve az immunszuppresszált állapotot is, ill. a rákbetegség kezelésében is felhasználható genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése – szintén sürgető, egészségünket és jövőnket érintő kérdésekre keresi a választ. Pályázatod témája mennyiben, miben különbözik attól, mellyel korábban elnyerted a NAP támogatását?

- A Lendület program témája számos korábbi vizsgálatunk eredményére épít, melyek közül kiemelendők a NAP támogatással zajló kutatások. Ez tette lehetővé annak megértését, milyen módon befolyásolják a gyulladásos mechanizmusok az akut agyi inzultust - például stroke-ot követő - agyi sérülés kialakulását. Az régóta ismert, hogy a gyulladásos citokinek, mint az interleukin-1, hatással vannak az idegi aktivitásra, az agyi keringésre és számos egyéb folyamatra, de ennek mechanizmusait még nem sikerült kielégítő mértékben megérteni. A NAP támogatással és egy folyamatban lévő OTKA pályázat segítségével, valamint számos külföldi kollaboráció bevonásával azonban sikerült olyan eszközökre szert tennünk, melyek lehetővé teszik az agyi gyulladásos folyamatok szelektív befolyásolását. Például komolyabb mellékhatások nélkül el tudjuk távolítani az agy legfontosabb gyulladásos sejttípusát, a mikrogliát, és megvizsgálhatjuk ennek hatását az agyi sérülés kialakulására és az idegsejtek aktivitására in vivo képalkotó módszerek segítségével vagy in vitro modellek felhasználásával. E kutatások során fedeztük fel, hogy a mikroglia kiemelt szerepet játszik az idegsejtek aktivitásának szabályozásában. Erről szóló cikkünk épp most jelent meg a Nature Communications-ben. A Lendület program során a mikroglia-idegsejt interakciók molekuláris mechanizmusait szeretnénk feltárni, és hatásaikat vizsgálni az egészséges és sérült idegrendszer működése során. Fontos megemlíteni, hogy kiváló manchesteri kollégáim közreműködése mellett a Lendületet megalapozó kutatások zöme már itthon készült / készül, magyar forrásokból, és kiváló hazai kollaborátorok segítségével, mint Rózsa Balázs, Gulyás Attila vagy Varga Viktor, illetve a KOKI központi facilitásainak intenzív segítségével, és itt kiemelendő Barna László segítsége a szuperrezolúciós mikroszkópia terén.

- Támogatások hiányára tehát nem panaszkodhatsz! Milyen érzés kiemelten támogatottnak lenni?

- A közhelyeket kerülve inkább azt tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy a kiemelt támogatottság kiemelt felelősséggel is jár. Jogosan várhatja el a szakma és a közvélemény egyaránt, hogy nagy anyagi támogatás esetén a produktum is ennek megfelelő legyen. Én ritkán vagyok teljesen elégedett azzal, amit csinálok, ezért a nyilvánvaló öröm mellett a felelősséget is eléggé érzem a vállamon. Azt is érzem emellett, hogy a kiemelt támogatás nem csak nekem szól, hanem mindenekelőtt annak a szakmai kollektívának, akikkel napi szinten gondolkozunk tudományos problémákról, és próbáljuk ezeket közösen megoldani. Konkrétan, a munkatársaim hihetetlenül sok áldozatot vállalnak, hogy a labor hatékonyan működjön. Nélkülük nem lenne se cikk, se pályázat, ezért nagy köszönettel tartozom nekik.

- Hogy érzed magad mint csoportvezető?

- A hétköznapokban nem okozott nagy változást a dolog, inkább a folytonosság részeként élem meg. Már Angliában is elég nagy csapat munkáját koordináltam, és hazatérésem után az itthon elnyert pályázatokból szépen lassan épült a labor. Nagyon megtisztelő, hogy a KOKI vezetősége bizalmat szavazott nekem, mint csoportvezetőnek, és igyekszem ezzel nem visszaélni. A Lendület pályázat pedig további megerősítése annak, hogy nem volt elhibázott döntés hazajönni.

- És mit gondolsz, hogy érzi magát a csoportod?

- Hááát, most jó politikusként azt mondhatnám, hogy erről őket kellene megkérdezni. Én mindenképpen érzem a támogatásukat, és természetesen nap mint nap látom a munkájuk eredményét. Azt is látom, hogy nem mindig könnyű nekik, van amikor nagy a hajtás, van amikor türelmetlen vagyok, mert nem történnek elég gyorsan a dolgok, de azért igyekszem élhető légkört biztosítani. Az, hogy ez sikerül-e, mindig utólag látható csak, vagy akkor, ha az ember elszúr valamit, és szembesül egy-egy rossz döntésének következményével. Fontos, hogy a csoport számára a Lendület program komoly lehetőségeket és nemzetközi összehasonlításban is versenyképes forrásokat ad. Az, hogy tervezhetők az elkövetkező 5 év kutatásai, remélem nekik is jelent némi biztonságot, nem csak fejfájást, állandóan szaporodó kérdéseim és nyakatekert ötleteim özöne miatt.