Reproduktív Neurobiológia

25. csoport
Vezetője: Hrabovszky Erik


A Reproduktív Neurobiológia Laboratóriumban végzett molekuláris, sejt- és rendszerszintű kutatás alapvető célkitűzése az emberi szaporodást irányító központi idegrendszeri folyamatok mélyebb megértése. Pubertás során kezdődik el a hipotalamusz gonadotropin-releasing hormon (GnRH) elválasztása. A 30-90 percenként szekréciós pulzusok formájában jelentkező GnRH ürülés serkenti az agyalapi mirigy luteinizáló és follikulus stimuláló hormonjainak (LH és FSH) termelését, beindítva és fenntartva ezáltal az ivarszervek (petefészkek és herék) működését. A munkacsoport anatómiai, elektrofiziológiai és molekuláris biológiai módszertanokkal vizsgálja 1) a GnRH ürülés „pulzatilis” mintázatának idegrendszeri és hormonális szabályozását, 2) a női nemi ciklus közepén az érett petesejt kilökődését előidéző GnRH/LH hiperszekréció („surge”) keletkezési mechanizmusát, 3) az ivarszervekben termelt nemi hormonok reproduktív szabályozásra és általános idegrendszeri működésre gyakorolt hatásait és 4) a reproduktív öregedésben kulcsszerepet játszó molekuláris és celluláris folyamatokat.

A hagyományos neuroanatómiai eszköztár lehetőségeit is megőrző egysejt-szintű vizsgálatokban növekvő súllyal szerepelnek elektrofiziológiai megközelítések és nagy felbontású, nagy áteresztőképességű molekuláris biológiai metodikák. A szaporodásbiológiában használt rágcsáló modellek transzlációs korlátai miatt, az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet kap az emberi hipotalamusz minták anatómiai (fény-, konfokális és elektronmikroszkópos) és molekuláris biológiai (microarray, RNA-Seq, RT-qPCR) vizsgálata. A Humán Hipotalamusz Kutató Laboratórium ezért a munkacsoport legdinamikusabban fejlesztett egysége, mely az emberi hipotalamusz neuroendokrin, metabolikus és vegetatív szabályozásban betöltött szerepének szélesebb aspektusait is vizsgálja. A Reproduktív Neurobiológia Laboratóriumban folyó kutatás hozzájárulhat olyan emberi kórképek jobb megértéséhez, mint a centrális eredetű meddőség különböző formái, a policisztás ovárium szindróma (PCOS), a nemi ciklus és a pubertás elégtelen táplálékfelvétel vagy stressz okozta zavarai (anorexia nervosa, pubertas praecox, hipogonadotrop hipogonadizmus) vagy a központi idegrendszer menopauza után, ösztrogén hiányában fellépő működési rendellenességei.


Munkatársak:

NévBeosztás
Hrabovszky Erikcsoportvezető kutató, tudományos tanácsadó, intézményi TDK és PhD megbízott
Sárvári Miklóstudományos főmunkatárs
Farkas Imretudományos főmunkatárs
Takács Szabolcsfiatal kutató
Skrapits Katalintudományos munkatárs
Göcz Balázs GergőTDK hallgató
Váczi ViktóriaTDK hallgató