Elsőnek lenni, elsőnek maradni

2021. november 18. csütörtök
Címkék: Hírek

A Pécsi Egyetem megalapítása mérföldkőnek számít a magyar oktatásban, de azóta majdnem hatszázötven év eltelt. Miben van ma is vezető szerepük, mi sikerük titka, mit érdemes megtanulni, lehet átvenni tőlük?

Elsőnek lenni ugyan kivételes dolog, de nem mindenki számára annyira fontos, mint nálunk. Az olimpia ideje alatt sem arra volt a legtöbb ember kíváncsi, van-e érmesünk, hanem arra, aranyunk van-e. A tudományban, kutatásban is törekszünk a kiválóságra, elsőségre, már csak azért is, mert a kutatáshoz nélkülözhetetlen anyagi feltételek megszerzése másképp nem is lehetséges.

A Pécsi Tudományegyetem honlapján olvasható rektori köszöntőt is egy elsőséggel kezdi Dr Miseta Attila: "Magyarországon először Pécsett kezdeményezte egyetem létrehozását Nagy Lajos király 1367-ben."
Igaz, rögtön folytatja is a jelennel: "Mára a Pécsi Tudományegyetem az ország egyik legnevesebb intézménye, ahol tíz karon zajlik magas színvonalú, a felsőoktatás teljes spektrumát átfogó képzés."
Mert abból, ha valami vagy valaki valamikor első volt, ma nemigen lehet megélni. Úgy tűnik azonban, Pécsett ennek a nagy kihívásnak is igyekeznek megfelelni.

Erre mutat a 2012-ben közel 200 kutatóval létrehozott Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK), és az is, hogy 2020-ban épp ezen az egyetemen adták át az első nemzeti laboratóriumokat.

Helyes Zsuzsanna (HZS) akadémikus, a Szentágothai János Kutatóközpont volt tudományos titkára, három éve pedig elnöke, egy intézetünkkel összemérhető nagyságú intézetet irányít a kutatóközpont három tanácsadó testületének és az egyetem vezetésének támogatásával.
Az első évtized végére összegyűlt tapasztalatokról és tervekről beszélgettünk vele és Dr. Gyenesei Attilával, (GYA) az SzKK központi laboratóriumainak (Core Facility: CF) koordinátorával és egyik kutatócsoport vezetőjével.

- Hogyan lehetne röviden jellemezni az SZKK-t, mely "állam az államban", egy nagy egyetemen belül, viszonylagosan mégis tőle függetlenül működik?

HZS
- Az SzKK különleges hely. Élettudományi és orvosbiológiai fókuszú, multidiszciplináris kutatásokra alkalmas speciális szervezet. Kiemelt célja, hogy a nemzetközi szintű kutatómunka mellett törekszik az eredményesség és láthatóság növelésére és a kutatások hasznosíthatóságának, piacra vitelének biztosítására is. Az innovációs tevékenység támogatása pedig már az alapkő letételekor is az egyik fő célkitűzés volt.

- Egy tudományegyetem esetében ez eddig valóban nem volt jellemző. Mi az, amire leginkább szükség van ahhoz, hogy ez meg is valósuljon?

- Egy dolog nem is elég. Elengedhetetlen az intenzív részvétel a nemzetközi és hazai tudományos életben, a láthatóságot segítő célirányos kommunikáció, és a pályázati források mellett üzleti, nonprofit finanszírozási lehetőségek igénybevétele is. Szükség van a nyitottságra és kezdeményező készségre a piaci szereplők felé, és nem maradhat el újabb ipari-üzleti együttműködések kialakítása és kiaknázása sem. Természetesen a működés átlátható és hatékony is kell legyen, tehát mindehhez szükséges az innovációs folyamatok figyelemmel kísérése, menedzselése házon belül, a lehető legszorosabb együttműködésben az itt folyó kutatómunkával.
Mindezeket a szempontokat figyelembe véve terveztük meg és frissítjük rendszeresen honlapunkat, és ezt a célt szolgálják központi laboratóriumaink is, melyekből ma már nyolc működik.

A hallott feladatoknak puszta megértése sem egyszerű, megvalósítása pedig valóban csak egy hatékonyan együtt dolgozó, professzionális csapattal lehetséges. Erről Dr. Gyenesi Attila tudhatja a legtöbbet.

- Az SZKK honlapja ugyan sok információt tartalmaz a központi laboratóriumokkal kapcsolatban, de azt nem, hol lehet egy központi egység létrehozásához segítséget, tapasztalatot szerezni?

GYA:
- Számomra az a tapasztalat volt meghatározó, amit skóciai, svájci, finnországi és bécsi kutatóhelyeken töltött éveim alatt szereztem. Az ottani kutatóintézetekben korán világossá vált, hogy a hatékonyság, az eredményesség és a költségek optimalizálása akkor biztosítható, ha nem szétaprózott kutatási infrastruktúrát működtetnek, hanem a céloknak megfelelően osztják el (allokálják) a műszereket és az erőforrásokat. Így az intézmény fejlődésének szerves része volt saját központi kutatástámogató létesítményeik, angol kifejezéssel a Core Facility rendszer kiépítése. Ezt a sikert, ezt az eredményező szemléletet nem volt nehéz elsajátítani. Jóféle kihívás egy jól működő gyakorlatot hazai környezetben is megvalósítani.

- A fejlesztés hogyan illeszkedik az Egyetem és a Kutatóközpont céljaihoz működésébe?

- Az SzKK idén elkészített 2021-2026 időszakra vonatkozó stratégiája része a PTE IFT (Intézményfejlesztési Terv) dokumentumának, és kiemelten hangsúlyos szerepe van az egyetemi K+F+I célkitűzéseinek megvalósításában. Az intézmény célul tűzte ki az SzKK 2.0 modell kialakítását is. A szempontok a külföldön láthatókhoz hasonlóak, és bár az adottságok természetesen különbözők, nálunk ugyanúgy érvényesül a kutatási infrastruktúra működésével és működtetésével kapcsolatban az eredményességre és hatékonyságra való törekvés.

- Melyik központi laboratóriumra lett a leghamarabb szükség?

- Az SzKK-ban eredetileg csak az állatház állt minden kutatócsoport rendelkezésére. A vezetőség 2016-os döntése eredménye-képpen azonban elkezdődött az akkori műszerpark hatékony kihasználása, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, és a kutatócsoportok széles rétege ismerhette meg a rendelkezésre álló lehetőségeket. Kétezer-tizenhét januárjától pedig nem is egy, de három ilyen kutatást támogató laboratórium (Core Facility: CF) a Nano-Bio-Imaging, Molekuláris Biológia és a Kisállat Képalkotás kezdhette meg működését.

- Milyen feladatokat kellett elvégezni ill. szem előtt tartani a megvalósítás során?

- Meg kellett határoznunk a CF-ek szakmai és infrastrukturális tartalmát, a működési folyamatokat, kialakítani a szolgáltatási portfóliót, külső partnereink felé pdig növelni a műszerpark láthatóságát. A továbbiakban még 5 CF-et sikerült kialakítani, így az SzKK-ban jelenleg nyolc ilyen egység működik.

- Milyen a kihasználtságuk?

- A statisztikák szerint dinamikusan növekvő. Az elmúlt másfél évben az itt, vagy részben itt elért új eredmények több mint 150, többségében Q1 és D1-es tudományos közleményben jelentek meg, és sikerként könyvelhetjük el a központi egységek és kutatási kollaborációt/szolgáltatást megrendelő cégek vezetői között létrejött 120 együttműködési megállapodást, valamint a több piaci partnerrel is aláírt K+F szerződéseket is.

- Mi fedezi a működtetési költségeket?

- Magyarországon jelenleg az a jellemző, hogy a CF-ek működtetéséhez szükséges erőforrásokat nagyrészt hazai és európai uniós pályázatokból fedezik, mivel ezek a létesítmények célzott központi támogatásban nem részesülnek. Emiatt aztán működésük csak rövid időre biztosított, és sajnos más feladatok megvalósításától vonja el a forrásokat. Az eddig elért sikerek alapján azonban bízunk abban, hogy sikerül rendszerünket saját lábra állítani, és saját, dedikált forrást biztosítani a CF laboratóriumoknak. Jelenleg ezen dolgozunk, együttműködve az egyetem vezetésével.

- Mennyire befolyásolja egy ilyen egység, a benne elérhető nagyműszer vagy szolgáltatás megléte, illetve hiánya pályázatok, projektek tervezését?

- Nem is kissé. A CF-k egyik legnagyobb előnye, hogy pontosan lehet látni, melyek azok a műszerek és szolgáltatások, amelyek szakértői segítség mellett azonnal és költséghatékonyan elérhetők, így a segítségükkel megtakarított pénzt is a kísérletekre lehet fordítani.

- Mennyire lehet egy központi laboratórium létrehozásában, fenntartásában ipari-üzleti együttműködéseket igénybe venni?

- A mi rendszerünk úgy lett kialakítva, és a működését és igénybevételét szabályozó eljárásrendben (SzMSz) is úgy szerepel, hogy az egyetemi, illetve akadémiai partnerek mellett nyitott legyen a piaci szereplőkkel való együttműködésre. Ennek eredménye az eddig megkötött nyolc K+F+I megállapodás is. Egyes cégekkel még közös kutatási, szolgáltatási portfoliót is sikerült kialakítanunk. Ilyen például a Genomika és Bioinformatika CF, amely egyik piaci szereplővel közösen fejleszt műszerparkot.
Az igények arra utalnak, hogy hasonlóra a jövőben szinte valamennyi CF-nek lesz majd lehetősége.

- Az is cél, hogy a cégek mellett egyetemekkel, intézetekkel is kialakuljanak együttműködések?

- Ez a kezdetektől célunk volt, és már eddig is nagyon sok együttműködést eredményezett, ezzel más egyetemen dolgozó kutatókat is hozzásegítve kutatási céljaik gyors és költséghatékonyabb eléréséhez.
A KOKI-ból is több csoporttal volt és van az SzKK-nak, kiemelten Helyes Zsuzsanna csoportjának sikeres, nagy presztízsű folyóiratokban közölt cikkeket eredményező együttműködése.
De erről inkább Sperlágh Beátát, Dénes Ádámot, Fekete Csabát kellene megkérdezni!

<< Vissza