Miért érdemes egy mikroszkóposnak májusban Siófokra mennie?

2023. május 24. szerda
Címkék: Hírek

Egy konferencián vagy szimpóziumon  részt venni már nem csak külföldön, itthon sem olcsó, ezért bármilyen hívogató is egy-egy nagy rendezvény, ha anyagi okok miatt választani kell, a legtöbben a saját kutatási témájukban rendezettet választják. Kivéve, ha az illető mikroszkópos. Neki, ha nem is évente, de egyszer-egyszer bizony érdemes Siófokra is elmennie. 

 

A Magyar Mikroszkópos Társaság története ugyan összehasonlíthatatlanul rövidebb, mint a mikroszkópoké (kb. 1600-tól, Hollandia), mert csak 1958-ig nyúlik vissza, de neve volt több is, ami alig több, mint 60 év alatt szintén szép teljesítmény egy hivatalos társaság részéről, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy névváltoztatás esetükben sokkal nehézkesebb és többe is kerül, mint egy ember esetében.  Létrejöttekör, az akkori állam által engedélyezett "csúcsszervezet", a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület egyik szakosztályaként neve Röntgen- és Elektronoptikai Szakosztály volt, a röntgenesek kiválása után Elektronmikroszkópos Szakosztály. 1990-ben, végre  már függetlenként, Magyar Elektronmikroszkópos Társaság, hogy aztán még kétezer előtt, a nemzetközi tendenciákat követve, a modern fénymikroszkópia és egyéb leképező rendszerek integrálása után, végül Magyar Mikroszkópos Társaság legyen a tagság határozata értelmében.

Szerencsére még többen köztünk vannak az 1958-as alapítók közül, közöttük a mi Szabó Dezső professzorunk és Röhlich Pál professzor úr (SE, Anatómiai Intézet) is, akire most nem amiatt hivatkozunk, mert ő lett a társaság első elnöke, hanem mert azóta is eljár konferenciánkra, és még ebben az évben is eljött Siófokra, ahol 2009-től tartjuk éves találkozóinkat.

Ő is tanúsíthatja, hogy a társaság máig megőrizte baráti jellegét, és abban a szellemben igyekszik működni, ami a hatvanöt évvel ezelőtti cél volt. Legyen ez a konferencia mindenkié, aki szereti a mikroszkópiát, és fejlődését, lehetőségeit, saját kutatási területének túl is ismerni akarja!

Akkor azt gondolták, ez a közös érdeklődés ugyanúgy erős alapja lehet egy éves rendszerességű találkozóinak, mint bármelyik kutatási téma. Az, hogy vagy két évtizede már az anyag és élettudományi előadások sincsenek külön szekciókban, ennek a feltételezésnek igazát bizonyítja. Anyagtudósok beszéltek először az atomi erő mikroszkópiáról (AFM), ami ma már egy sor biológiai kérdés vizsgálatában bevett eszköz, a kezdetben kizárólag élettudomány területén alkalmazott ultrakrió-elektronmikroszkópiát pedig ma már anyagtudományos kutatások egyes vizsgálataihoz is használják. 

Épp ezért az elhangzó előadások legfőbb célja nem a kisebb-nagyobb részben mikroszkópos technikákkal elért saját eredmény, hanem az adott kérdés megválaszolására alkalmazott technikák-módszerek előnyeinek, a bennük rejlő lehetőségeknek bemutatása kell legyen, ajánlás a megvalósítás módjairól, figyelemfelhívás az elkerülendő-elkerülhető nehézségekre, megosztása annak, ami egy másik mikroszkópos számára még akkor is érdekes és fontos, ha az adott eredmények valódi jelentősége esetleg nem minden részletében világos számára.

A valóban ennek a célnak megfelelően készült előadások száma azonban egészen mostanáig nem lett igazán meghatározó, hiszen nem is könnyű ilyen szempontok szerint újrafogalmazni egy bemutatható anyagot. Idén azonban valódi áttörés történt, és ehhez sokban hozzájárult az intézetünkből érkezett hat előadás.

A Rózsa Balázsék csoportjából érkezett előadásokat évek óta nagy várakozás előzi meg, és egyáltalán nem meglepő módon a fizikusok/anyagtudósok talán még inkább kíváncsiak újabb fejlesztéseikre. Érthető is, hiszen ezek fizikai hátterét könnyebben megértik mint a legtöbb élettudományos, aki számára az eredmény érthetőbb. Most Chakrabarti Abhrajyoti tartott egy igen szép bemutatót legújabb fejlesztésükkel, egy nagyfelbontású, kétfotonos, akuszto-optikai rendszerrel kapcsolatban, és válaszolt magabiztosan a kérdésekre. 

Vági Pál előadása az egyik szuperfelbontású mikroszkópos módszer, a  STED elvi alapjait és használatát értette meg a hallgatósággal, Cserép Csaba pedig "Göröngyös úton – buktatók és előrelépések biológiai minták szuper-rezolúciós vizsgálata során" címmel gyakorlati magyarázatát is adta, mi a STED előnye egy másik, még sok helyütt használt, hasonló felbontású módszerrel, a STORM-mal szemben.   

Volt két fiatal előadónk is, akik5 perces, lényegre törő előadásuk és a kérdésekre adott válaszaik alapján versenyben voltak a Legjobb fiatal előadó címért. (A győztes 250€ támogatást kap mikroszkópos tanfolyamon vagy konferencián való részvételhez.)

Katona István itthon Lelle Zsolt segítségével vezetett csoportjából Leszkó Dárius volt nehezebb helyzetben, mint utolsó előadó. Egy fontos, gyógyszerfejlesztéseket is segítő, fluoreszcens fotoaffinitás ligand-alapú új technika alkalmazhatóságát mutatta be a D3 dopamin receptor vizsgálatában.  A téma ismerete nyújtotta biztonsággal adott elő, és nem rajta múlt, hogy jártasságát és vitakészségét több kérdésre adott válasszal most nem bizonyíthatta. Reméljük, lesz legközelebb is!

Máté-Schwarcz Dóra Anett, azaz Netti, egy agykutató agytérkép-készítési ismereteinek fontosságát mutatta be érdekfeszítő módon és gazdagon illusztrálva. Ez nem csak számos kérdést, de egy különdíjat is eredményezett számára. A hallgatóság online adott szavazatai alapján a versenyben második lett, amihez mindenképpen megérdemli ő is és témavezetői (Dénes Ádám és Cserép Csaba) is a gratulációt!

Utoljára említem a konferencia első napján, a kokisok közül elsőként  szereplő Maglóczky Zsófit, akiről intézetünkben mindenki tudja, hogy remek előadó, és azt is, milyen alapos elméleti és gyakorlati ismeretei vannak az idegrendszeri betegségek közül elsősorban is az epilepszia kutatásában. Most az idegrendszeri betegségek finomszerkezeti kutatásainak fontosságáról, lehetőségeiről és nehézségeiről beszélt, és mindezt humán minták segítségével igazolta, mutatta be. Az idegrendszeri betegségek jelentősége általánosan ismert, ahogy az is, mekkora kihívás humán mintával dolgozni, mely pedig ma még mindenképpen elengedhetetlen forrása az információnak. Egyáltalán nem volt váratlan, hogy számtalan kérdést kapott előadása után.

 

A napot záró borkóstoló alatt is több asztalnál az aznap elhangzott előadások témái képezték a beszélgetés tárgyát. Bizonyos, hogy így történt volna ez 50-60 évvel ezelőtt is, és örömteli, hogy napjainkban is. A MMT továbbra is egy baráti társaság, ahova ma is várnak mindenkit, aki bármilyen mikroszkópot és módszert használ és szereti a mikroszkópiát. 

 

 

<< Vissza