A KOKI egere a tőzsdére megy

Címkék: Hírek

A tőzsdéről sok minden eszébe juthat egy embernek, de egy egér csak a legritkább esetben. Ilyen ritka eset olyan különleges egérrel fordulhat csak elő, mint a KOKI THAI egere, ezért talán érdemes lesz megismerni a nem mindennapi történetet!

A tőzsdéről sok minden eszébe juthat egy embernek, de egér csak a legritkább esetben. Ilyen ritka eset olyan különleges egér esetében fordulhat csak elő, mint a KOKI THAI egere, ezért talán érdemes lesz megismerni a nem mindennapi történetet!

A mesékből ismert egerek korántsem egységes megítélés alá esnek. Míg Csajkovszkij minden karácsonykor is előadott, E.T.A Hoffmann Diótörő és az Egérkirály című meséjének Egérkirálya egyértelműen negatív figura, nem is egy népmesében a kicsi, lesajnált, gyenge egér az, aki megmenti a szegény ember, vagy akár egy király jószívű harmadik fiát, kiszabadítja a hálóból, csapdából a hatalmas elefántot vagy oroszlánt. Igaz, a mesék egérkéi kristálytisztán és szabatosan beszélnek, a mi történetünk főhőse, a THAI egér pedig legfeljebb ha cincog mint a templom egere, akiről köztudomású, hogy igen szegény. Ez a KOKI egeréről semmiképp nem mondható el, de nem is illenék, hiszen igen hasznos teremtmény, hozzájárul a hormonális problémák jobb megértéséhez és az enyhítésüket célzó kutatásokhoz. Igen, a titokzatos nevű THAI egér is a kísérleti egerek népes táborához tartozik, melyekből csak Magyarországon évente vagy 200 ezret használnak fel. A kísérleti állatok évente sokmilliós számban, az emberek egészségéért, életük védelméért kerülnek feláldozásra. Talán nem véletlenül van 1979 óta az ENSZ naptárában is szereplő világnapjuk épp Sárkányölő Szent György napján, azaz április 24-én. Azt se sajnálja senki tőlük, amit Novoszibirszk városától kaptak. 2013 óta egy parányi szobor rájuk emlékeztet.

De beszéljünk most a mi nevezetes THAI egerünkről (a név a Thyroid Hormone Action Indicator Mouse-ból képzett mozaikszó), melynek semmi köze nincs a Távol-Kelethez, annál több a pajzsmirigyhormonhoz, melynek hiánya vagy kelleténél nagyobb mennyiségben való termelődése számos megbetegedés okozója. Az alacsony pajzsmirigyhormon szint, a hypothyreosis, óriási betegcsoportot érint. Emiatt is igen jó lenne látni, hol mennyi van belőle a szervezetben.
A KOKI-ban készült, elsősorban Gereben Balázs, Fekete Csaba és Mohácsik Petra által, Erdélyi Ferenc és Szabó Gábor közreműködésével megalkotott THAI transzgenikus egérvonal egyedülálló lehetőséget nyújt erre, mivel ennek a kísérleti egérnek a szövetei fényt bocsátanak ki, a fény intenzitása pedig összefügg a pajzsmirigyhormonnak az adott szövetben kifejtett aktivitásával. Azzal pedig, hogy követni és mérni tudjuk a pajzsmirigyhormon jelátvitelt az egyes agyterületeken ill. különböző szövetekben, nem csak a pajzsmiriggyel összefüggő betegségek esetében érthetjük meg jobban, mi, hol és hogyan történik, de gyógyszerek hatását is tesztelni tudjuk. Ezt a csodálatos egérvonalat már nem csak itthon, de a világ számos országában kiváló eredménnyel alkalmazzák a kutatásban.
Még ennél is különlegesebb, legalábbis Magyarországon és egy alapkutatással foglalkozó intézetben, az az, hogy "rettenthetetlen" fejlesztői szabadalmaztatták is, nem csak itthon, de Európában, és az USA-ban is. Igaz, Gereben Balázs szerint a dolog már csak azért is nagy kihívás volt, mert az orvosbiológiai alaptudományi eredmények szabadalmaztatását segítő háttér rendszerszinten még mindig kialakulatlan hazánkban. A kutató vagy rájön arra, mit hogyan csináljon, vagy egy idő után feladja. Balázs és Csaba azonban biztosan nem a feladós fajtába tartoznak.

Fekete Csaba:

- Az EU, USA és magyar szabadalommal védett THAI egérmodellünk bizonyítottan alkalmas gyógyszerfejlesztési és környezettoxikológiai vizsgálatokra, de a piaci hasznosításához szükséges ismeretek és kapcsolatrendszer nem állt rendelkezésünkre.

Gereben Balázs:

- Szembesültünk vele, hogy a hazai alaptudományi kutatások során, legalábbis az orvosbiológia területén, még gyerekcipőben jár a keletkező, piaci értékkel rendelkező eredmények hasznosítása. A sajtóból szereztünk tudomást a Blue Seven Group Zrt.-ről és ennek alapján kerestük meg Dr. Böjthe Kálmánt, a csoport elnök-vezérigazgatóját.

Dr. Böjthe Kálmán 2013 januárjában azzal a céllal alapította cégét, hogy innovatív magyar termékeket vezessen be hazai és nemzetközi tőzsdei cégeken keresztül a piacokra. Tette ezt azért, mert, mint a KOKI-ban történt bemutatkozás során is elmondta, meg van arról győződve, hogy a magyarok kreativitása kiemelkedő és az innovatív magyar termékek az egész világon versenyképesek. Semmiképpen nem kellene megelégedni azzal, amit személyesen is tapasztalt, hogy a világkiállításokon a legsikeresebb magyar termék a kürtőskalács legyen, ha mégoly jól készítik is. A Blue Seven Group Zrt. célja a kimagasló teljesítményű magyar kutatók elvándorlásának megakadályozásának elősegítése azáltal, hogy itthon biztosít lehetőséget számukra gyümölcsöztetni tudásukat és tehetségüket.

Nem sok fejlesztéseket és innovációkat képviselő cég mondhatja el magáról, amihez ők ragaszkodni akarnak: szoros együttműködés a feltalálóval, fejlesztővel, közös siker a bizalom és egyedi megállapodás alapján, ami magában foglalja, hogy a megérdemelt haszonból a feltaláló részesül a legnagyobb részben.

Egyáltalán nem csoda, hogy több kellemetlen tapasztalat ellenére is Gereben Balázs és Fekete Csaba úgy gondolta, ennél a cégnél érdemes lehet jelentkezniük szabadalmukkal. Ezt a szándékukat a KOKI vezetősége is támogatta, aminek következtében a KOKI együttműködési megállapodást írt alá a Blue 7 Group-pal. így minden remény megvan arra, hogy nemzetközileg elismert hazai kutatóink munkája a Blue Seven Group cégcsoporttal karöltve, hamar gazdasági fókuszba kerül a tőzsdei jelenlét révén.

<< Vissza