Meg lehet-e akadályozni a migrént?

2022. február 10. csütörtök
Címkék: Hírek

Míg a fejfájás általában néhány tablettával orvosolható gyakori fájdalom, a migrén a népesség 10 százalékát érintő, az életet időről időre szinte elviselhetetlenné tévő neurológiai betegség. Ennek a komoly kórnak megelőzését, kezelését segíthetik a Sperlágh-csoport kutatásai.

Míg a fejfájás általában néhány tablettával orvosolható gyakori fájdalom, a migrén a népesség 10 százalékát érintő, az életet időről időre szinte elviselhetetlenné tévő neurológiai betegség. Ennek a komoly kórnak megelőzését, kezelését segíthetik a Sperlágh-csoport kutatásai.

A migrén azok közé a betegségek közé tartozik, melyről nyíltan beszélnek az emberek, nem csak együttéreznek szenvedő alanyával. Bár kialakulásának okairól több elmélet is van, olyan, amelynek segítségével kialakulását meg tudnák akadályozni, sajnos még nincs, és sok esetben kezelése sem elég hatékony. A mai rohanó, sokszor rendszertelen élet, a kialvatlansággal, túlhajszoltsággal, nem megfelelő mennyiségű-minőségű étkezéssel, mindenféle magunk generálta stresszel (fény, hang) is súlyosbítva, minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen szenvedjenek tőle, de nem korunk betegsége. Már az ókori Egyiptomban ismerték, mi több, kezelni is megpróbálták. Bár az egyiptomi gyógyszerészek készítményeiket pontos receptek alapján állították elő, és sok akár ma is alkalmazható lenne, migrénre alkalmazott terápiájuk sajnos nem ezek közé tartozik. Agyag krokodilt még csak lehetne készíttetni, az ókori papiruszon felsorolt gyógynövényeket is a szájába lehetne tenni, de hogy ez a beteg fejére kötözve elmulasztaná a migrént, meglehetősen valószínűtlen.
Mivel a migrén sem válogatós betegség, sok híres ember szenvedett és szenved ma is tőle. Az egyiket minden magyar iskolásgyereknek ismernie illik Jókainak A kőszívű ember fiai című regényéből. Ő a bresciai hóhér, az 1848-49-es szabadságharc utáni megtorlások félelmetes alakja, Haynau, akit épp migrénes rohama közben keres fel a bosszúvágyó Plankenhorst Alphonsine. Azonban a fejfájós Haynau az őt leváltani készülők ellen fordul, és váratlanul mindenkinek megkegyelmez. Jókaitól természetesen azt is megtudjuk, hogy Haynau fejfájási rohamait egyik fejsérülése okozta, ami minden bizonnyal igaz is, hiszen a migrént kiváltó számos ok között a fejt ért sérülés is szerepel, ebben pedig Haynaunak többször is volt része.

De ősi papiruszok és a XIX. századi történet után most beszéljenek róla azok, akik egyik kutatási témájuknak épp a migrént választották.
Sperlágh Beáta akadémikus Molekuláris farmakológia csoportja a purinerg jelátvitel szerepét vizsgálja az idegrendszer fiziológiás és kóros működésében. A farmakológiai kutatások legrangosabb folyóiratában a British Journal of Pharmacology-ban Gölöncsér Fóra elsőszerzőségével megjelent cikkük témája pedig épp ehhez a sok kínt okozó betegséghez kapcsolódik.

- Egyértelmű, hogy mind a migrén, mind a közönséges fejfájás az idegrendszer kóros működésének megnyilvánulása, de mi lehet a fő oka annak, hogy se a fejfájás megelőzése, se a migrén valóban hatékony kezelése még ma sem megoldott?

Gölöncsér Flóra :
- Egy komplex betegségről beszélünk, amelynek a kialakulása sem teljesen ismert. Jelenleg jelzőanyag (biomarker) sincs a migrén diagnózisához. Kialakulásában egyaránt felmerül a nemi, genetikai, hormonális és anyagcsere eredetű faktorok szerepe, de a külső környezeti és a gyógyszeres tényezők kiváltó hatása is.

Sperlágh Beáta :
- Bár rendelkezünk olyan szerekkel, amelyek a migrénes rohamot oldani tudják, mint pl. a szerotonin agonista triptánok, vagy az agyban felszabaduló és az agyhártyában gyulladást okozó CGRP nevű peptid (fehérje) elleni antagonisták, de ezek a szerek egyrészt nem is minden migrénes betegen hatnak, másrészt az optimális az lenne, ha a migrénes rohamokat meg tudnánk előzni. Ilyen szerrel sajnos egyelőre nem rendelkezünk. Ennek fő oka, ahogy Flóra is említette, az, hogy a migrén egy olyan összetett kórállapot, amelyet az agyhártyát beidegző idegek kórós túlérzékenysége és érrendszeri tényezők együttesen alakítanak ki, épp ezért nagyon nehéz szelektíven befolyásolni. Továbbá, az epilepsziához hasonlóan, ebben a betegségeben sem értjük még pontosan, mi is a rohamot kiváltó ok, angolul "trigger".

- Mit lehet tudni az esetleges genetikai hátteréről?

F:
- Azt, hogy a migrén kialakulását az egyén genetikai háttere jelentősen befolyásolja, családi és ikervizsgálatokkal már igazolták. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a migrén örökölhető tulajdonság, az öröklődés esélye 30 és 60% közé tehető.

B:
- Már genetikai mutációkat is ismerünk, amelyek a migrén familiáris formájáért felelnek. Ugyanakkor ezek a migrénes betegeknek csak egy kisebb hányadát érintik.

- Köztudott és igaz is, hogy a migrén nőknél gyakoribb. Ennek mi az oka?

F:
- A migrén háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Sok adat utal arra, hogy hormonális változások hogyan befolyásolják a fejfájás kialakulását, erősségét és időtartamát. A migrén megjelenésének gyakorisága a női nemi érés idején fokozódik, ennek csúcspontja a 30-as évek vége, a menopauza után pedig gyorsan csökken. Az ösztrogénszint csökkenése feltehetően fokozott migrénes rohamokhoz vezet a menstruáció idején, valamint a menopauza időszakában.

- Van-e arra adat, hogy ebben eltérés van a különböző népcsoportok vagy rasszok között?

F:
- Nincsenek friss átfogó adatok a migrénes emberek etnikai csoportjairól. Egy két évtizeddel ezelőtti tanulmány azt mutatta ki, hogy a fehérek kétszer nagyobb valószínűséggel élnek migrénnel, mint az ázsiaiak, feketék és más etnikai csoportok. Ezt az adatot azonban óvatosan kell kezelni, mivel az eredményt befolyásolhatta, hogy a különböző etnikai csoportok esetében jelentős eltérés fordulhatott elő például az orvosi vizitek számában, és nem biztos, hogy mindig volt lehetőség a pontos diagnózisra.

- Arányukat tekintve vajon több migrénes van-e ma, mint régen, és amennyiben igen, mennyire tehető felelőssé ezért a megváltozott életvitel?

F:
- Fontos megjegyezni, hogy a leggyakoribb fejfájás nem a migrén, hanem tenziós típusú fejfájás. Magyarországon 1-1,2 millió migrénben szenvedő beteggel lehet számolni, ami így is igen magas szám, hiszen a népesség több mint tíz százaléka!

Manapság az emberek nem fordítanak elég figyelmet az elegendő alvásra, az egészséges étkezésre, megfelelő folyadékfogyasztásra, valamint a gyakori sportolásra. Pedig ha sikerül életmódunkon változtatni, egészségesebbé tenni azt, akkor a fejfájások gyakorisága és erőssége is csökken. A fejfájás erősségét, időtartamát és gyakoriságát erősen befolyásolja az egyén érzelmi állapota, temperamentuma, stressztűrő képessége, ingerlékeny típus-e, és természetesen nagy kockázati tényező a szorongás és a depresszió.

- Kísérleteitekben, ahogy az a farmakológiai kutatásokban is megszokott, állatmodellt alkalmaztatok. Ebben a munkában egérben idéztetek elő migrént nitroglicerines kezeléssel. Minek alapján gondolták a modell beállítói, hogy a nitroglicerin ilyesmire is alkalmas lehet?

B:
- A nitroglicerin (NTG) migrén modellként történő alkalmazása egy megfigyelésen alapszik. A heveny mellkasi fájdalommal jellemzett akut szívkoszorúér-elzáródásban, közismert nevén anginás rohamban alkalmazott gyógyszer bevételét követően, szinte törvényszerűen jelenik meg mellékhatásként egy erős fejfájás. Ez annyira tipikus, hogyha nem jelentkezik ez a tünet, akkor az arra utal, hogy már lejárt a nitroglicerin szavatossága.

F:
- Azt is megfigyelték, hogy a NTG szisztémás adása migrénesekben úgynevezett látási, beszéd és mozgási zavarok (aura) nélküli migrénes rohamot okoz. Az NTG-t először Iversen és munkatársai (1989) használták a migrén humán modelljében, míg Bates és munkatársai (2010) alkalmazták először az NTG-t egér modellben, amely során igazolódott, hogy a NTG aktiválja és érzékenyíti az arcot beidegző (trigeminális) rendszert.

- Az emberi kísérletek esetében tudható, van-e az illetőnek migrénes rohama, de honnan lehet tudni, hogy egy szegény egérnek fáj a feje? Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a NTG hatása egerek esetében is hasonló az emberi migrénes tünetekhez?

B:
- Az egerekben az embereket sújtó migrén betegség nem ismert. Mint ahogy sok más esetben is igaz, az állatmodell itt sem azonosítható a humán betegséggel.
Közvetett jelek azonban arra utalnak, hogy NTG beadást követően az egerek hasonló tüneteket észlelnek, mint az emberek.
Esetükben is megfigyelhető a fényelkerülés, a fájdalomra utaló fokozott fejvakarás, arc grimaszok, illetve fokozott fájdalomérzékenység a test egyéb részein, így a hátsó végtagokon. Ezek kísérletekben is jól mérhetők.

F:
- Nem létezik minden szempontból megfelelő migrén állatmodell, éppen ezért további kutatások szükségesek. Az előbb felsorolt hasonló tünetekhez még hozzátenném azt is, hogy rágcsálókban hasonló érzészavart figyeltek meg NTG hatására, mint amit migrénes emberek esetében is tapasztalni. Ilyen a bőr fokozott érzékenysége hőre, amit egerek esetében az NTG kezelést követő úgynevezett "forró tányér" teszttel lehet igazolni.

- Adott tehát a migrén elfogadott egérmodellje. De hogyan került kapcsolatba a migrénnel az ATP, melyről a középiskolában mindenki megtanulhatta, hogy az élő szervezetek energiaforrása? És mi indokolja az ATP-t felismerő és megkötő speciális fehérjék, az ATP receptorok közül a P2Y12 nevű kiemelt szerepét?

B.
- Azt, hogy az ATP-nek szerepe lehet a migrénben, először Geoff Burnstock vetette fel még évtizedekkel ezelőtt, de ebben az egyes receptor altípusok részvételét akkor még nem ismertük. Burnstock a purinerg jelátvitelt- az ATP purinvázas vegyület - elsősorban a betegség érrendszeri elméletével hozta összefüggésbe.

F:
- Jelenleg egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fájdalom és idegi diszfunkció, az arcot beidegző idegeken megtalálható ATP és ADP-aktiválta P2X és P2Y receptorokon keresztül megvalósuló szabályozására. Ezekről a P2 receptorokról pedig jól ismert szerepük a fájdalomérzet kialakulásban. Ezeknek a recetoroknak a jelenlétét kimutatták a migrénben érintett, az arcot beidegző idegek sejttestjein is.

- A migrén okait kutatva hogyan találtatok rá épp a P2Y12 receptorra?

F:
- A P2Y12 receptor jelenlétét több szövetben is kimutatták. Ott van az érrendszeri simaizomsejteken, de a központi idegrendszeri mikroglia sejtein is. A mikroglia sejtek az idegsejtekkel érintkezve közvetítik a központi idegrendszer válaszait a fájdalmas ingerre és gyulladásra. A vérlemezkék membránjában elhelyezkedő P2Y12 receptorok aktivációjukat követően, azaz mikor megkötik az ATP-t, vérlemezke aggregációt (összecsapzódást) válthatnak ki.
Mostani munkánk során igazoltuk, hogy P2Y12 receptorok gátlásával megelőzhető a migrén-szerű fájdalom kialakulása egerekben, és azt is, hogy ehhez a vérlemezkéken kifejeződő P2Y12 receptorok is hozzájárulnak.

- Ez önmagában is igen szép eredmény, de mikor lesz ebből gyógyszer?

B:
- Ennek az eredménynek épp az ad kiemelt jelentőséget, hogy a P2Y12 receptort gátló gyógyszereket széles körben használják a klinikumban a stroke és a szívinfarktus megelőzésére!
Vizsgálatainkkal egybevágóan, klinikai kísérletekben kimutatták, hogy a mi kísérleteinkben is használt P2Y12 receptor gátló klopidogrél nevű gyógyszert egyéb okból szedő migrénes páciensekben ritkább a roham előfordulása.
Három hónapos vizsgálat eredményeként megállapítható volt, hogy a klopidogrél csökkentette a migrénes rohamok előfordulását, és abbahagyása után sem figyeltek meg visszacsapási hatást.
A mi alapkutatási eredményeink tehát közvetlenül átültethetők a klinikumba.

- Amíg egy felfedezésből gyógyszer lesz és az eljut a betegekhez, nagyon sok év is lehet. Ebben az esetben mire lehet számítani?

B:
- A bevezetés néhány éven belül megtörténhet, hiszen ebben az esetben nincs szükség az egyébként hosszadalmas gyógyszerfejlesztési és preklinikai vizsgálatokra, mert már tudjuk, hogy ezek a gyógyszerek biztonságosak.
Azt azonban nagyobb mintaszámú klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a megelőző kezelés hatásos.

F:
- A P2Y12 receptor egy új, lehetséges célpont a migrénkezelés terápiájában. Igaz, számos esetben előfordul, hogy semmilyen gyógyszer nem válik be a migrénes rohamok megelőzésére, de kutatásunkkal egy új lehetőséget kínálunk azoknak a migrénben szenvedő embereknek, akiknek eddig nem volt megfelelő migrén ellenes terápia.

- Egy kutatás ritkán ér véget. Mi a következő kérdés?

- A jövőben a molekuláris jelátviteli útvonalak feltárása, és a P2Y12 receptor gátlás pontos hatásmechanizmusának megértése a célunk.