Pályázatra fel - de hogyan?

2022. október 3. hétfő

Az Európai Unió által 2007-ben létrehozott ERC a kiemelkedő felfedező kutatások első számú európai finanszírozási szervezete. Minden európai országból lehet nyerni, de ehhez pályázni kell és megfelelő pályázatot írni. 

 

Az ELKH Titkárság Nemzetközi Kabinetje 2022.09.26-án értékelői fórumra hívta azokat a kutatókat és pályázatokkal foglalkozó munkatársakat, akik maguk is írtak, illetve szándékoznak benyújtani ERC pályázatokat, és szeretnék megismerni ezek értékelési folyamatát.

Tudományos igazgatóhelyettesünk, Acsády László, ezen az eseményen mint meghívott vett részt, hiszen ERC pályázat nyerteseként tisztában van a megírás nehézségeivel, ERC pályázatok bírálójaként pedig azzal is, mik a sikeres pályázat követelményei.

- Már sok éve kiírják ezeket a pályázatokat. Miért van szükség erre a rendezvénysorozatra, melynek most volt az első alkalma?

- Az ELKH Nemzetközi Kabinetje, nagyon helyesen, arra a következtetésre jutott, hogyha növelni akarjuk a kutatóintézetekben az európai pályázatok sikerrátáját, akkor szükséges olyan információs napokat tartani, melyek segítik az ELKH-hoz tartozó vagy független intézményekben dolgozó magyar kutatók pályázati sikerességét.

-  Miért épp az ERC-val kezdődik ez a sorozat?

- Nagyon sokféle európai pályázati forma van, és a Horizont 2020 különböző tematikus területeinek konzorciumi pályázatai különféle hozzáértést és szakértelmet igényelnek. Miután azonban most az ERC pályázatok leadási határideje van közel van mind a három korosztályban, ezért döntöttek az ERC mellett. kezdődjék.

 - Már évekkel nyilvánvaló volt, hogy nálunk kisebb népességű országokból is több pályázat érkezik, hogy a finneknél például sokkal magasabb mind a pályázati részvétel, mind a sikeresség, és ezen messzemenően javítani kell. Te, mint ERC nyertes, mit gondolsz, mi az oka a sikertelenebb magyar szereplésnek?

- Az, amit ott is elmondtam. Abban az esetben, ha a pályázó nincsen tisztában azzal, egészen pontosan milyen az ERC bírálói folyamat, akkor még jó ötlet esetén sem tudja úgy megírni ezt a bizonyos B1 és B2 dokumentumot, amivel neki pályáznia kell, hogy sikeres legyen.

- A kiírások nem fogalmaznak elég világosan?

-  Van egy-két dolog, amit tudni kell. Ott van egyrészt a pályázat tematikája, mit tartalmazzon, mit ne, milyen stilisztikai eszközöket lehet használni arra, hogy rögtön megfogja a bírálókat, hihető legyen, hogy a gondolat valóban kitűnő és úttörő (angolul: groundbreaking) és bár nagy kockázata van megvalósíthatóságának, a siker nagy nyereséggel és haszonnal jár (angolul: high risk-high gain).

Ezt a B1 dokumentumban nagyon világosan, érthetően, meggyőzően, ugyanakkor egyszerűen kell megfogalmazni. Tudni kell ugyanis, hogy a pályázat első körében, ahol az emberek zömét, kb. 80 százalékát kiszórják, szinte garantált, hogy az én szakterületemhez tartozó panel tíz bírálójának egyike sem ért majd ahhoz a legszűkebb területhez, ahova az én kutatásom illik. És így van ez nem csak az idegtudománnyal, amiről tapasztalatból tudjuk, óriási, de ugyanez a helyzet az orvostudománnyal és minden más területtel is.

Ezért ezt a bizonyos első öt oldalt muszáj úgy megírni, hogy egyszerre legyen meggyőző és szakmai, ugyanakkor egy általános idegtudós számára is jól követhető.

- A B2 dokumentum viszont . . .

- Ez már kimegy 6-8 szakértőhöz, ott MUSZÁJ egészen pontosan leírni a kísérleti lépéseket, amivel igazolom, hogy ezt meg tudom, meg lehet és érdemes is megcsinálni.

- Ez valóban lényeges különbség és fontos tudnivaló, ami nem mindenki számára lehetett nyilvánvaló. - Hányan jöttek el, illetve még inkább, mivel a szervezők megírták, hogy a teremben húsz vendégnél többet fogadni nem tudnak, hányan csatlakoztak az interneten?

- A kis tárgyaló tele volt, és online úgy 50-60-an jelentkezett be.

- Akkor az érdeklődők száma alapján sikeres rendezvényről beszélhetünk. A kérdések is valós érdeklődésre utaltak?

- Igen. Konkrétak voltak, így feltételezhetően olyan emberek kérdeztek, akik valóban készülnek ERC pályázatot beadni.

- Hogyan lehet majd lemérni ennek a rendezvénynek a sikerét? 

-  Természetesen a több sikeres pályázat utalhat erre, de nyilvánvaló, hogy egyetlen alkalom, egy rövid, egy-két órás kezdeményezés, amelyik csak nagy vonalakban képes felkészíteni egy pályázót, nem elég. 

Valódi siker csak úgy várható, hogyha valamiféle mentorálási szervezet- mentorálási folyamat indul be a már nyertes pályázók és a most pályázatot írók között. Ez külföldön elég gyakori is.

Mi több, az ERC maga is biztosít mentorálást, de kell egy közvetítő, aki megszervezi, hogy a pályázatot író kapcsolatba léphessen azzal, aki az ő témájában segítséget tud adni. Ilyesmi a TTK-n elméletileg működik is.

- Nem titok, magad mondtad el, hogy saját pályázatodat több ERC nyertesnek is elküldted elolvasásra, és hogy nagyon hasznosak voltak tanácsaik. Ilyesmit más is megtehetne, és bizonyára többen élnek is a lehetőséggel, de miért nem teszi ezt meg mindenki?

-  Őket kell kérdezni, de azt gondolom, hogy ennek egyik oka a szakmai titkolózás lehet, hiszen nagyon meg kell bízni abban, akihez elküldöd az anyagot, másrészt az is előfordul, hogy az illető fél a kritikától.

- Kemény bírálatot kapni senkinek nem jó érzés, az sem, ha teljesen át kell írni egy pályázatot, de Te is megtetted, és nyertél, tehát érdemes volt – bár lehet, hogy nyertél volna anélkül is!
De komolyra fordítva a szót, meglehetősen ellentmondásos helyzet, hogy míg büszkélkedünk azzal, milyen okos ember él köztünk, alig vannak, akik egy ilyen kiváló lehetőséget megpróbálnak.

- Legalább két oka mindenképpen kell legyen. Az egyik az, hogy az egyéni ambíciók - kreativitás kibontakozása területén mi, magyarok, jelenleg egyáltalán nem jeleskedünk. Ott van az a kettősség, hogy az illető ugyan a többieknél jobbnak tartja magát, de azért annyira mégsem, hogy beadja a pályázatot. Nem bízik magában, úgy gondolja, „nekem úgyse sikerül, minek vergődjek”.

- És mi az egyéni oldal mellett a másik?

 - Ez szerintem picit szomorú. Jelenleg a magyar tudományfinanszírozás kevéssé támogatja azt a bizonyos élvonalbeli, úttörő kutatást (az angol szakirodalom „cutting edge research”-nek is nevezi). 

Magyarországon viszonylag jól el lehet lavírozni közepes szintű tudományossággal is, és nincs meg a kívánalom a valóban kiemelkedőre. Úgy is mondhatjuk, a jelenlegi tudományértékelés nem jól honorálja a kirobbanó teljesítményeket. Ég és föld a magyar és az ERC kívánalmaknak való megfelelés a tudományos teljesítmény tekintetében is. Annyira így van ez, hogy vagy ennek felelek meg, vagy annak. Eddig nem volt ebben ekkora eltérés.

- Ez valóban igen szomorú.

- Legalább ez a kezdeményezés jó volt! Vegyük például azt, hogy sokszor elhangzott már olyan kijelentés, hogy Science vagy Nature cikk nélkül nem lehet ERC-t nyerni. Ma már egyértelmű, hogy igenis lehet!

Olyannyira lehet, hogy minden panelbeszélgetés elején ez el is hangzik, az ellenkezőjével érvelni senkinek nem lehet. Nobel-díjasok is úgy potyoghatnak ki az ERC bírálatoknál, hogy öröm nézni! 

- Nature cikk ugyan nem kell, de a Nobel-díj magában nem elég. Mi vezethet akkor sikerre?

- Olyan pályázatot kellett leadni, amelyik „ütős”, nagyon új dolgokra vezet, és kell legyen olyan cikke az embernek a beadott témában, amely esetében egyértelmű, hogy ő csinálta, nem valahol közepén ül a szerzők közt neve, és sokan idézik. Az, hogy valakit rengetegen idéznek, az jó jel lehet még egy kevésbé kiemelt folyóirat esetében is.