Tudományos szimpózium Várgesztesen

2022. október 18. kedd

A Vértes kicsiny Várgesztes faluja mellett található Várgesztes Villapark már másodszor adott otthont a KOKI tudományos rendezvényének. Az üdülőhely kiváló adottságokkal rendelkezik, de a szimpózium színvonalával legalább ennyire elégedettek lehettünk.

 

Valószínűleg minden - magára valamit is adó - kutatóintézetnek van olyan rendezvénye, ahol az előadók és a hallgatóság is az intézet tagjaiból kerül ki, akik, miközben szorítanak egymásért és lelkesen elismerik a kiválóságot, igen komoly kérdéseket is fel tudnak tenni. Ezek némelyike  ugyan megizzaszthatja néha az előadót, de nagy segítséget nyújthatnak egy projekt folytatásához, az addigi eredmények új szempontok szerint való értékeléséhez. Az ilyen intézeti rendezvényeken csak néhány gondosan kiválasztott, rangos vendégnek adatik meg a részvétel, akik bepillantást nyerhetnek nem csak az éppen folyó kutatási projektek friss eredményeibe, de arról is képet alkothatnak, milyen a kutatói közösség, mennyire felkészültek és motiváltak a fiatal kutatók.

A KOKI tudományos tanácsadói testületének tagjai közül most Prof. Barry Everitt (University of Cambridge, UK) és Prof. Angus Silver (University College London, UK) voltak azok, akik velünk voltak Várgesztesen, és felkért feladatukat a legmagasabb szinten teljesítették. Nem csak meghallgattak minden előadást, de minden előadóhoz kérdést-kérdéseket is intéztek, ami már a témakörök változatosságát és az előadások számát tekintve is elismerésre méltó teljesítmény! Mellettük az MTA elnöke, volt igazgatónk, Freund Tamás is aktív részese volt az előadások utáni párbeszédeknek, ami több esetben is jelentősen hozzájárult az előadásban elhangzottak mélyebb megértéséhez, és az előadók tudásának, ismeretének felméréséhez is.

A nem teljesen két nap alatt 29 előadás hangzott el, és volt egy, főképp az első napon sokak által látogatott poszterszekció is. A PhD hallgatók előadásait kiemelt érdeklődés kísérte, és közülük többen is voltak, akik még sosem adtak elő a KOKI teljes kutatói közössége előtt.

Az eredeti program előadói közül ketten nem tudtak eljönni, de a 29 előadásból így is 14 beszámolót PhD hallgató tartott. A KOKI hasonló rendezvényein már legalább 15 éve angolul kell előadást tartani, ami hallhatóan nem volt gond számukra, ahogy a kapott kérdések megértése, megválaszolása sem. Ez a csak 10 évvel ezelőtti rendezvényhez képest is előrelépés, bár korábbi tanácsadói testületünk angol anyanyelvű tagjai már akkor elégedetten nyilatkoztak erről.

A hallgatóság tehát elégedett volt, de hogy érezték magukat ifjú előadóink?

Sinkó Richárd kifejezetten élvezte a lehetőséget!

 - Én szeretek előadni, előtte, utána és közben is jól érzem magam. Persze utána az ember mindig megkönnyebbül. Nem izgultam nagyon, mert a hangulat érezhetően baráti volt, és amúgy is megszoktam már a nyilvános beszédet.

A legnehezebb mindig az idő, és 10 perc egy összetettebb munka bemutatására nem valami sok. Témavezetőm (Gereben Balázs) elégedett volt velem, sok dicséretet kaptam. Ilyen nagy közönségnek ugyan még nem adtam elő külföldön, de itt talán egy kicsit könnyebb, mert nem vagyunk idegenek egymás számára.

A nála fiatalabb Szente László ennyire azért nem volt nyugodt.

- Az előadás reggelén még teljes nyugalommal vártam, hogy sorra kerüljek, de az előadás előtt már eléggé izgultam. Ekkora közönség előtt még nem adtam elő, illetve ezt a témát is még csak poszteren mutattam be, emellett a rövid időkeret is kihívást jelentett számomra. De összességében érdeklődőnek tűnt a közönség a sok feltett kérdés alapján, és pozitív visszajelzést kaptam témavezetőmtől, Mikics Évától, és a csoporttagoktól is. Úgy éreztem, az előadás rész jól sikerült, bár a kérdéseknél szabatosabb válaszokat is adhattam volna, ha nem izgulok annyira. Így még van hova fejlődni!

Mivel külföldön is angolul kell előadni, ez a rész nem nehezebb itthon sem, a sok ismerős arc miatt azonban más.

Maglóczky Zsófia PhD hallgatójának, Szocsics Péternek a helyzete más. Amellett, hogy már védésére „készülget”, és PhD munkája mellett klinikán is dolgozik.

- Hivatalosan már csak heti tíz órában dolgozom a KOKI-ban, és klinikai kötelezettségeim miatt mostanában kevésbé tudok részt venni a kutatásban. De az ezt megelőző négy évben úgy érzem sokat tanultam és fejlődtem, és megtiszteltetésnek tekintem, hogy kutatásunkat bemutathattam az intézet közönségének. A felkészülési időszakban sokszor szorított az idő, úgy érzem, ez befolyásolta a végeredményt is. Emiatt izgultam is, de úgy érzem, maga az előadás végül összeállt, és jól el tudtam mondani, amit szerettem volna.

Mivel a KOKI közössége olyan tudományos nívót képvisel, mely összemérhető egy "rendes" konferenciáéval, az elvárások is hasonlók, ezért nem érzek jelentős különbséget abban, hogy itt kell előadni vagy máshol.

A PhD előadók között most két lány volt, egyikük Schwarcz Anett, azaz Netti, Dénes Ádám és Cserép Csaba PhD hallgatója.

- Mint hallgatóság, TDK hallgatóként is részt vettem már KOKI napokon, és mindig úgy éreztem, hogy nagyon baráti és támogató a légkör. Most előadóként is ezt tapasztaltam, annak ellenére, hogy borzasztóan izgultam. Az előadásom alatt megnyugtató volt látni a bíztató és kíváncsi szempárokat, és a végére már kifejezetten élveztem az előadást. Nagyon örültem, hogy a második előadó voltam, így a stressz hamar feloldódott bennem, és nyugodtan tudtam figyelni a többi előadást.

Babiczky Ákos TDK hallgató volt Acsády László csoportjában, akkor is jelenlegi témavezetője, Mátyás Feri mellett, ma már PhD hallgató a KOKI-ban.

- Én mindig nagyon jól érzem magam a KOKI ilyen közösségi eseményein. TDK hallgatóként is nagyon jól éreztem magam itt, később azonban a TTK-n dolgoztam. Idén visszatértünk ide, és nagyon örülök, hogy újra részese lehetek a KOKI-s közösségnek.

Bár általában nem nagyon izgulok, ezúttal alaposan be is gyakoroltam az előadást, ami különösen megnyugtatott, bár a kérdésektől és a vitától így is tartottam egy kicsit. Szerencsére kifejezetten izgalmas és megválaszolható kérdéseket kaptam, úgyhogy ez a rész is jól sikerült. A szekció után pedig mindenkitől pozitív visszajelzéseket kaptam, aminek külön örültem! Feri számára nagy meglepetést nem okoztam, hiszen alaposan átbeszéltük, mit fogok mondani, de ettől függetlenül is mindig megkapjuk a dicséretet, ha valamit jól csináltunk, a hibákat pedig mindig megbeszéljük. Ez most sem volt másképp.

Arra, nehezebb-e az intézeti hallgatóság előtt szerepelni, mint külföldön, saját tapasztalom alapján még nem tudok válaszolni, mert külföldön még nem adtam elő, de talán ismerősök előtt bizonyos szempontból nagyobb lehet a tét, mint olyanok előtt, akikkel lehet, soha többé nem találkozik az ember.

Müller Kinga, Hájos Norbert PhD hallgatója, szintén jól érezte magát Várgesztesen.

- Örültem, hogy két év kihagyás után újra volt KOKI Napok. Mivel korábban még nem adtam elő ennyi ember előtt, már augusztus végén elkezdtem gondolkodni, összeszedni az adatokat, eredményeket. Szerencsére, negyedik előadóként már az első napon sorra kerültem, így nem volt sok időm izgulni. Arra gondolva álltam a pódium mögé, hogy ez egy remek, érdeklődő, elfogadó közösség, itt és most nem történhet baj. Ezt a nekem és a többieknek feltett kérdések, illetve a néha azokból kialakuló párbeszédek is alátámasztották. Számomra a legnagyobb tanulság az volt, hogy ha rendesen felkészülök az előadásra és a kérdésekre, akkor kár előtte izgulni.

Király Bálint előadása ugyan egy pillanatig sem mutatta, de neki is volt egy kis gondja.

- A legnagyobb kihívás talán az volt, hogy egy kerek történetet tudjak 10 percben érthetően felvezetni, és egy jól alátámasztott konklúzióig eljutni. Emiatt izgultam is egy kicsit. Sok kérdést és sok pozitív visszajelzést kaptam, témavezetőm, Hangya Balázs is elégedett volt, így remélem sikerült abszolválnom a feladatot!

Az ilyen visszajelzések nagyon jól esnek az embernek, hiszen fontos megerősítése annak, hogy van értelme a rengeteg munkának, amit Pillár Vivivel és Balázzsal beleraktunk ebbe a kutatásba. 

 

Egy fiatal, különösen, ha először vesz részt egy eseményen, sok mindet észrevesz, ami a már sokadik alkalommal résztvevő számára fel sem tűnik. És mivel a várgesztesi rendezvénynek is a kutatás hatékonyságának, színvonalának fejlesztése az elsődleges célja, lássuk először az ezzel kapcsolatos véleményeket!

Szente Laci: Jó, ha egy kicsit kiszakadva a saját buborékunkból, de mégis az intézeti berkekben mutatjuk be kutatási témánkat. A visszajelzések megmutatják, mennyire releváns a téma, és azt is, mennyire érthetően sikerül megértetni eredményeinket a más területen dolgozó kollégákkal is.

Netti: Szerintem nagyon hasznosak ezek az alkalmak több szempontból is. Egyrészt a fiatal kutatóknak nagyon jó gyakorlási lehetőség az előadásmód és az összeszedett, lényegre törő válaszadás szempontjából. Másrészről pedig jó látni a többi kutatócsoport munkásságát, amelyekből érdekes és új információkat nyerhetünk és tájékozódhatunk, hogy a saját munkánk során egy adott megválaszolatlan kérdéskörrel kihez lenne érdemes fordulni.

Kinga: Az is hasznos, hogy egy-egy előadás megmutatja a téma iránt érdeklődő kutatók számára, kik tudnak még hozzászólni, kikkel lehet még beszélgetni, gondolkodni róla!

Péter: Hasznos, hogy van ez a szimpózium, közösségépítő funkciója is van. Nagyon nem változtatnék semmit, egyedül a csütörtök estébe nyúló szekciót éreztem olyannak, ahol már képtelen voltam figyelni.

Bálint: A KOKI napok nagyon jó alkalom arra, hogy hallgatók is előadhassanak, amire azért más konferenciákon ritkán van lehetőség. Ez nemcsak tapasztalatszerzés szempontjából nagyon hasznos (ráadásul "hazai pályán", ami azért talán kicsit könnyebb), de ez egy közvetlenebb betekintést is ad az eredmények mögötti tényleges munkába. Ez is volt talán a legérdekesebb a KOKI napokban, hogy meg lehetett ismerni pontosan min is dolgoznak a többiek a szomszéd laborokban. Várgesztes szuper környezetet adott ehhez, én jól éreztem magam.

Ha mondanom kell valamit, amin változtatnék, az talán az lenne, hogy az én ízlésemnek túl sűrű a tudományos program. Talán elég lenne, ha minden csoport csak egy előadót delegálna és picit több idő lenne felvezetni és megbeszélni a témákat -- különös tekintettel arra, hogy azért igen szerteágazó témakörökben folyik kutatás az intézetben. 

Az előadások mellett az intézet vezetősége is egyéb lehetőséget, programot is tervezett, a megvalósításba azonban az időjárásnak is volt némi beleszólása.

Richárd: Az idei KOKI napok jobb volt, mint az eddigiek, de talán ebben közrejátszott a hosszabb kihagyás a legutóbbi óta. A szakmai program most is remek volt; jól volt megszervezve, és az előadóteremben is megfelelő volt a hőmérséklet, amivel korábban voltak gondjaink. Az a terület azonban, ahol a poszterszekció került megrendezésre, szerintem erre nem alkalmas!

Netti: A korábbi KOKI napon, 2019-ben, nagyon jó volt a közös sportolási lehetőség. Sajnáltam, hogy most az időjárás sem tette ezt lehetővé, de szerintem a várgesztesi helyszín nem csak a szabadtéri sportolási lehetőségeket rejt, hiszen lehetne rendezni pinpong, csocsó, darts bajnokságokat is, melyek nem csak a csoporttagok jobb megismerését, de a jövőbeli közös munkákat is elősegíthetik.

Ákos: Szerintem fontos, hogy egy ilyen intézetben legyen valamilyen közösségi élet, ami a KOKI-ban meg is van. Szerintem jól szoktak sikerülni ezek az események, úgyhogy nagyon nincs is szükség változtatásra! 

Visszapillantásunkat az intézet XXIV. Tudományos szimpóziumáról fejezzük be Angus Silver professzor szavaival, melyekkel az esemény is záródott.

"Lenyűgözött, amit a KOKI rendezvényén tapasztaltam. A bemutatott idegtudományi témáknak az a mélysége, sokszínűsége és minősége, a molekuláris kölcsönhatásoktól a szinapszisokig, a mikroglia, az áramkörök, viselkedési vizsgálatok egészségben és betegségben.

Az előadásokból kitűnik, hogy a kvantitatív idegtudomány hagyománya továbbra is erős,  a tudományos felfedezés iránti szenvedély él és virul az idegtudósok következő generációjában. Jó egyensúly volt a lenyűgöző csúcstechnológiákat alkalmazó tudományos tanulmányok és azok között, amelyekben a már régebben kipróbált és tesztelt megközelítéseket alkalmazták. Különösen lenyűgözött a PhD hallgatók és posztdoktorok előadásainak tisztasága. A közönség megnyilvánulásai alapján egyértelmű, hogy a KOKI támogató környezet a fiatal kutatók számára. Összességében a találkozóról az volt a benyomásom, hogy számos példáját adta a támogató tudományos környezetben zajló, egészen kiváló, izgalmas, széles skálájú tudománynak."

XXIV. Tudományos Szimpózium