Könyvlista, amiről majd írni szeretnék

Hogyan is tagoljam, milyen sorrendben? Ugye egyrészt lehet a témakörök, szerveződési szintek mentén haladni, másrészt lehet az olvasmányosabb, érthetőbbtől a nehezebb, részletesebb szakmaibb haladni. Azt hiszem az elsőt választom és majd mögé írom mennyire nehéz-könnyed (A könnyű – E nehéz).

Az idegsejt szintű alapozáshoz (1), lévén, hogy ezzel foglalkoztam és szakembernek számítok, nem olvastam általános, szemléletformáló könyveke. Így nem is tudok ajánlani.
Maradnak tehát a hálózatok (2), az agyi hálózatok és szerveződés (3), illetve a tudatosság szerveződésének szintjei (4), amikhez még elmefilozófia is társul (5). Illetve néhány általános alapozó, szemléletformáló könyvet is ajánlok (0). És hát vannak olyanok, amiket nem ajánlok elolvasásra (6)

Mindenkit kérek arra, hogy a Megjegyzésbe írja be a kedvenceit és majd beleszerkesztjük a listába!

0: szemléletformáló könyvek, nem szükségszerűen agy és tudat tematikában

B Richard Dawkins (bár vele sok mindenben nem értettem egyet, de ugye a tudomány ettől fejlődik): “Az ős meséje”, “A vak órásmester” és “Az önző gén” című könyvei az agyműködés és tudat szerkezet megértéséhez elengedhetetlen evolúciós, szelekciós nézőpontot mutatják be. Mindhárom könyv olvasmányos, de én a fenti sorrendben (időben visszafelé) ajánlom olvasásra.

C Daniel Dennett : “Freedom evolves”. Dennett elmefilozófus, a mai megismerés kutatás meghatározó alakja. Ez a könyve a determinizmus és a szabad akarat összebékítésére ad egy utat. Közben bemutatja azt, hogy az élő szervezetek milyen ravasz módokon játsszák ki a külvilágot. Alap olvasmány a szerveződési szintek és az emergencia fogalmának megértéséhez is, imádtam! Az olvasmányos és a mondatonként követni kell határmezsgyéjén.

C Douglas Hofstadter : “Gödel, Escher, Bach” és “Metamagical themas” Komoly, vastag könyvek melyek a komplexitásról, rekurzióról és az elméről szólnak. Tekinthetjük őt az utolsó Reneszánsz tudósnak.

B Mérő László : Mindenki másképp egyforma. És persze sok másik könyve is, olvasmányos tanulságos elgondolkoztató a gondolkodás eltérő módjairól.

B Raymond Kurzweil: Hogyan alkossunk elmét? - Az emberi gondolkodás titkainak nyomában . A szerző a gondolkodás és kreativitás fenegyereke. Amihez nyúlt ezidáig abból csak igényes, jó dolgok sültek ki. Régen olvastam tőle, már nem emlékszem pontosan mit is, de érdemes ismerni gondolatait.

1: Idegsejt működés könyvek. Ugye ezeket én nemigen olvastam, de ha ajánl valaki a kommentben szívesen beírom.

C Szentágothai János: Funkcionális anatómia, ennek 3. kötete szól az idegrendszerről. A világhíres magyar anatómus, agykutatóról igazából senki nem tudja miért NEM kapott Nobel díjat. Alapvető agyi rendszereket írt le és nagyon komolyan hozzájárult az agy működésének megértéséhez. A mai agykutatásban meghatározó szerepet betöltő magyar agykutatók szellemi apja, nagyapja. Könyve az idegrendszer anatómiáját tárgyalja érthetően, élvezhetően az általa oly fontosnak tartott funkcionális megközelítésben. Fontos alapozás az idegsejtek és az agy szerkezetének megértéséhez.

2: hálózatok viselt dolgai

E Rumelhart és McClelland: Parallel distributed processing című könyve a konnekcionista megközelítés bibliája. Technikai, csak értőknek. Sajnos Magyar kiadása nincs, amikor ezt keresgéltem találtam meg Andy Clark: A megismerés építőkövei című könyvét. Én magma nem olvastam, de Pléh Csaba fordítása szavatolni látszik tartalmát.

E Paul Smolensky: On the proper treatment of connectionism. Neurobiológus életem meghatározó élménye volt. A benne feltett kérdéseken sokat gondolkodtam és végül Dehaene könyve válaszolta meg számomra őket. Ez is egy keményebb olvasmány, de gondolatébresztő. Ha valakinek nem sikerül megtalálnia tudok segíteni.

3: agyi hálózatok, szerveződés és működés szintje

Hát itt sem vagyok túl jó, mert ebben a témában a hardcore tudományt olvastam leginkább.

B/C De bátran ajánlhatom Buzsáki György agykutató könyveit az agykéreg működéséről (Rhythms of the Brain., The Brain From Inside Out). Sajnos magyarul nem jelent meg könyve mostanában.

4: az agyi modulok és a tudat szerkezete

Kezdjük az olvasmányosabbak felől:

A Vilayanur Subramanian Ramachandran : Phantoms in the brain
és
A Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét. . Mindketten elménk működésének furcsaságit vizsgálva próbálják megérteni tudatosságunk elemeit. Ramachandran egy lenyűgöző, ravasz, vidám ember, hihetetlen jó szemlélettel.

A Jill Bolte Taylor: My stroke of insight / Mennybe döngölve.  Egy olvasmányos könyv, melyet egy amerikai neuroanatómus hölgy írt arról az élményéről milyen átélni egy agyvérzést. Fontosnak tartotta megírni tapasztalatait a gyógyulásról és hogy mit tudtunk meg az agyműködés bal-jobb féltekei szétválásáról. Nagyon jó könyv kezdőnek, haladónak egyaránt.

A Susannah Cahalan: Brain on Fire: My Month of Madness. / Lángoló agy - Egy hónapig őrült voltam, ebből a könyvből film is készült. Ez magában nem annyira megragadó, de az előző után olvasva érdekes adalékot ad a bal-jobb agytekei funkciókhoz.

B Susan Blackmore  : Consciousness – A very short introduction
és
B/C Sam Harris: Free will
Mindkét könyv tömör, rövid és lényegretörő. Mindkét szerző elmekutató (mellesleg mindketten évtizedek óta meditálnak is). Olvasmányos, de azért szigorú nyelvezettel szaladnak végig a tudatosság kialakulásán és az elme viselt dolgain.

B/C Neumann János: The computer and the brain / A számítógép és az agy. A szerzőt nem kell bemutatni. Tanulmánya sok lenyűgöző gondolatot tartalmaz, bár azóta kiderült sok minden máshogy működik, mint ahogy gondolta. Inkább történelmi jelentőségű és egy zseni gondolatainak gyűjteménye, mint konkrét segítség a tudatosság megértéséhez.

C Andrew Newberg, Eugene D'Aquili, Vince Rause: Why god won’t go away. Modern agyi képalkotó vizsgálatok eredményei alapján a szerzők azt keresik miért van agyunkba bedrótozva a transzcendentalitás és Isten iránti igény. Közben rengeteget tanulunk a bal-jobb féltekei funkciómegosztásról és emberi tudatunk elemeiről. Néhol technikai, de inkább olvasmányos.

C Robert Wright: Why Buddhism is true. A szerző nem buddhista, ez nem is egy propagandakönyv. Azt járja körül, hogy az evolúciós hajtóerők hatására kialakult tudatunk a legújabb eredmények alapján valóban nem a pontos, igaz világot mutatja nekünk, hanem úgy színezi, hogy hatékonyabban működjünk benne. Mint ahogy Buddha mondta egy káprázatot látunk. Sokat lehet tanulni itt is az emberi tudat folyamatairól.

C/D Anil Seth: Being you: A new science of consciousness. Egy olvasmányos, kicsit technikai könyv a tudat kialakulásának modern szemléletéről. Viszonylag sok ilyen jelent meg mostanában, nem állítom ez az egyetlen és legjobb, de ezt olvastam és meg voltam vele elégedve.

D Stanislas Dehaene: Consciousness and the brain. Az elmúlt 5 év számomra legmeghatározóbb olvasmánya volt. Ebből értettem meg, hogy az agykérgi modulok hogyan szerveződnek egy tutdatosságot megalapozó meta-hálózattá. Ez vezetett oda, hogy a SzürkeÁllomány blogban megpróbáljam elmagyarázni az idegsejtek hogyan alkotnak gondolkodó agyat. Sajnos magyarul nincs meg. Sok helyen technikai, de nem reménytelen és majdhogynem kötelező olvasmánynak mondanám.

D Andrew Tanenbaum, Albert Woodhull: Operating Systems Design and Implementation Operációs rendszerek - tervezés és implementáció. Ez kizárólag számítástechnika, semmi agy és tudat, közepesen kemény nyelvezetben, viszont a Dehaene könyv után számomra teljesen világossá vált, hogy a modern multitasking, esemény vezérelt operációs rendszerek vezérlése mennyire hasonló ahhoz ahogy a prefrontális kéreg vezérli az agy működését és kialakítja a tudatosságot.

E The Neurology of Consciousness. Ez egy kőkemény szakmai könyv. Végigmegy a tudatossághoz szükséges agyi struktúrákon, a tudatosság szintjein egészséges (alvás, meditáció) és beteg (kóma, bénulás, skizofrénia, stb..) állapotokban. És még sok máson.

Aztán van itt néhány szerző, akiről tudom, hogy jól és jókat ír, de nem olvastam tőlük, vagy rég és már nem is tudom miben voltak jók.

C/D Egyikük Antonio R. Damasio. Magyarul Descartes tévedése című könyve jelent meg. Olvassátok el és jelezzetek vissza!

5: elmefilozófia, pszichológia

B/C Hofstadter és Dennett: The Mind’s I. Érdekes szerkezetű gyűjteményes kötet. Minden fejezet irodalmi és tudományfilozófiai idézetekkel indul (Lem, Borges, Searle, Nagel) melyek mindegyike a tudattal kapcsolatos. Az idézetek után megtárgyalják mit lehet belőle tanulni az elméről a gondolkodásról a komplexitásról, milyen kérdések vetődnek fel, hova lehet eljutni. A könnyű élvezetes olvasmányok és a komoly gondolatkísérletek keveréke.

C Daniel Dennett: Consciousness explained. Az elmefilozófus Dennett saját értelmezése arról hogyan alakul ki az elme és mi is az. Azért oda kell figyelmi, hogy ne vesszük el a fonalat.

C Steven Pinker könyvei
How the mind works (Hogyan működik az elme?)
The blank slate
The language instinct
The stuff of though
Kognitív pszichológus, a téma fenegyereke. Gondolatai sokat tesznek hozzá ahhoz, hogy miért is nem racionális elménk, mi alakítja viselkedésünket. Ezek sem a fürőkádba valók, de megéri.

C Douglas Hofstadter: I am a strange loop. Az önreferenciáról, mint a tudat fontos eleméről elmélkedik.

C És hát itt kell megemlíteni a számtalan, Pléh Csaba által írt, szerkesztett vagy fordított könyvet. Pléh Csaba a megismeréstudomány hazai motorja, csodálatos tanító, iskolateremtő. A modern felfogású pszichológia és pszichológiatörténet kincsestárát nyitja meg. Igaz, alapos odafigyelést kívánó nyelvezetben.

6: elszabadult fizikusok gondolatai, NEEEEE!:

B Roger Penrose: “A császár új elméje”. Penrose egy megbecsült, Nobel díjjal jutalmazott fizikus és a könyv a világegyetem fejlődésével kapcsolatban fontos gondolatokat tartalmaz. Emiatt elolvasható (sőt ajánlom is). De….., sajnos az idősödő fizikusokat elragadja a hübrisz és sokan a tudatot akarják megmagyarázni. A kvantummechanika tudatba való becitálásától kinyílik a bicska a zsebemben. Nem kell hozzá. Ugye Occam borotvája: ha valamit egyszerűen meg tudsz magyarázni, ne magyarázd meg bonyolultan. Érvelése hibás. Ha jól emlékszem arra fut ki a gondolat, hogy Gödel okán a világban nem algoritmizálható minden. Azaz nem lehet minden feladatot tökéletesen megoldani. Mivel az agy nem algoritmizálható feladatokat is meg tud oldani ezért determinizmusát Penrose a kvantummechanika statisztikusságával akrja feloldani. A hiba ott van, hogy az agynak, mivel az evolúciós során a túlélésért folytatott küzdelembem alakult ki, nem kell minden feladatot tökéletesen megoldania, hanem nagyjából jól, de gyorsan.

Tehát ne feledjétek: kommenteljétek be kedves olvasmányaitokat!

Szerző: Gulyás Attila