Hogyan használják a neuroanatómusok igáslovukat, a fénymikroszkópot?

2022. október 7, péntek

A mikroszkópok palettáját már röviden bemutattuk, most kicsit alaposabban vesszük végig melyik mire is való és hogyan kell megfesten a mintákat használatukhoz.

A klasszikus fénymikroszkóp az anatómus laborok igáslova. Minden laborban van több is. Hiszen az anatómusi munka számos fázisában szükséges, hogy alaposabban megnézzük azt a pici dolgot, amivel dolgozunk. Ahhoz, hogy az agyszövetet festeni és vizsgálni lehessen szükséges abból 30-150 µm (mikrométer, a méter egymilliomod része) vastagságú (ez inkább vékony) metszeteket készíteni. Egyrészt, hogy a festéshez használt anyagok be tudjanak diffundálni a metszet teljes mélységébe, másrészt, hogy a fény jelentősebb szóródás nélkül áthatoljon a metszeten és a mikroszkópban éles képet kapjunk.

Ezeket az apró törékeny szövetdarabokat a feldolgozási fázis alatt többször is meg kell vizsgálni, hogyan zajlanak a reakciók. Erre használjuk az általában 10x-100x-os tárgylencsével és 10x-es szemlencsével felszerelt egyszerű fénymikroszkópokat, melyek nagyítása így 100-1000x-es. Ezeken a nagyításokon agyi területek, bennük a sejtek, valamint axon- és dendritnyúlvány rendszerük azonosítható. Az „egyszerű fénymikroszkóp” kifejezés azért túlzás. A kutatók nem az iskolák által megfizethető minőségű mikroszkópokat használnak, hanem jelentősen drágább lencserendszerű, komoly gépeket.