Autizmus spektrum zavar
Az ASD egy összetett idegrendszeri fejlődési állapot, amelyet környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása okoz. A közelmúltban az anyai vírusfertőzések a terhesség alatt és azok immunológiai következményei, mint az idegrendszeri fejlődési zavarok kockázati tényezői, különös érdeklődésre tartottak számot a kutatásban.
Korábban kimutattuk, hogy a purinerg P2X7 aktivációja szerepet játszik az anyai immunaktiváció (MIA) ASD-szerű jellemzőkké történő átalakulásában az utód egerekben. Célunk volt ezen eredmények további alátámasztása és a P2X7-hez kapcsolt downstream jelátviteli útvonalak azonosítása MIA esetén. Az anyai kezelés az NLRP3 antagonista MCC950-gyel és egy semlegesítő IL-1β antitesttel a terhesség alatt ellensúlyozta az utód egerekben az autisztikus jellemzők kialakulását. A poli(I:C)/szalinnal kezelt anyák anyai vérében és magzati agymintáiban a széles körű citokin- és kemokinprofil időfüggő változásait is vizsgáltuk. A MIA által kiváltott plazma IL-1β, RANTES, MCP-1, valamint a magzati agy IL-1β, IL-2, IL-6 és MCP-1 koncentrációjának növekedését a P2X7/NLRP3 szabályozás hatására mutattuk ki. A JNJ47965567 szelektív P2X7 receptor antagonistával történő utódkezelés hatékony volt az autizmushoz hasonló viselkedés megelőzésében egerekben, ismételt adagolási protokollt alkalmazva. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a P2X7 mellett az NLRP3, valamint a gyulladásos citokinek is potenciális biomarkerei és terápiás célpontjai lehetnek az autizmus spektrumzavarban megfigyelhető ismétlődő viselkedési és szociális deficitnek. A jövőben tervezzük, hogy jobban megértjük a jelátviteli mechanizmusokat, valamint a nemi különbségek patomechanizmusát az ilyen átható rendellenességek kialakulásában, és új potenciális etiológiai tényezőket azonosítunk.