Csatlakozz hozzánk!

2022. augusztus 3. szerda
Címkék: Kutatás Oktatás

Érdekel, hogy mi játszódik le a fejünkben félelem vagy szorongás alatt?

Kíváncsi vagy, hogy miért alakul ki és marad fenn az epilepsziás kisroham serdülőkor végéig?

Laboratóriumunkban különféle anatómiai, elektrofiziológiai, molekuláris, opto- és kemogenetikai eljárásokkal, illetve számtalan tanulási és viselkedési vizsgálat segítségével keresheted a választ ezekre a kérdésekre, kísérleti állatmodellként egereket használva.

 

Szeretnél részese lenni egy fiatalos kutatócsoportban zajló kísérletes munkának?

 

Folyamatosan várjuk motivált, szorgalmas, új ismeretekre és módszerek elsajátítására fogékony BSc/MSc hallgatók jelentkezését TDK és szakdolgozati témákra, illetve PhD kutatás megkezdésére. Első sorban élettudományi szakok diákjait várjuk, de a műszaki és/vagy programozási ismeretek is előnyt jelentenek. A legalább középszintű angol nyelvtudás elengedhetetlen.

 

Laborunk diákjai az elmúlt években számos díjat elnyertek OTDK és TDK konferenciákon, több Új Nemzeti Kiválóság Program, illetve Kooperatív Doktori Program által támogatott kutatási projektet valósítottak meg, illetve hazai- és nemzetközi tudományos konferenciákon is sikeresen szerepeltek és képviselték laborunkat.

 

Jelenleg meghirdetett PhD témák: 

 

Az absence epilepszia alapmechanizmusainak vizsgálata

 

Az absence epilepszia egy olyan krónikus megbetegedés, amit nem-konvulzív rohamok, a viselkedés felfüggesztése, tudatvesztés és a külső ingerekre való válaszkészség hiánya jellemez. Ismert, hogy a rohamok az agykéregben keletkeznek, ahonnan más kérgi területekre a talamikus régió aktív közreműködésével terjednek, főleg a talamokortikális kapcsolatokon keresztül. 

 

Kísérleteinket egy speciális knock-in mutáns törzsön tervezzük végezni, ami ugyanazt a mutációt hordozza, amit egy absence epilepsziát és lázrohamokat mutató ausztrál család több tagjában is sikerrel azonosítottak. Ebben az egértörzsben a rohamok azonos életkori megjelenést mutatnak, a rohamtevékenység fejlődése, illetve a viselkedési és elektroenkefalográffal mérhető tünetek is hasonlóak. A kóros talamokortikális oszcillációkat fenntartó hálózati működést és a mögöttes sejtaktivitást a talamuszba és a kéregbe helyezett mikroelektródokkal tervezzük rögzíteni. A tónusos gátlás megváltozásait in vivo patch clamp technikával fogjuk tanulmányozni, míg a kortikotalamikus visszacsatolás rohamtevékenységre gyakorolt hatását szabadon mozgó állatokon vizsgálnánk. 

 

Az eredményes kutatómunkához az angol nyelv ismerete, az in vivo állatkísérletes munkák elsajátítása, a számítógépes mérő- és kiértékelőprogramok ismerete, valamint a hallgató elhivatottsága, szorgalma elengedhetetlen.

 

 

Ha felkeltettük az érdeklődésedet, lépj velünk kapcsolatba!

<< Vissza

Képek inspirációnak