A KOKI-ban alkalmazott virális vektorok
Egy vírus tropizmusát, vagyis a sejtspecifikus fertőzőképességét az őt borító védőburok fehérjéi határozzák meg. Míg a burkos vírusok egészét (pl Rabies) foszfolipidekből és fehérjékből álló membránstruktúra veszi körül (envelope), addig az ilyen védvonallal nem rendelkező vírusoknak (AAV) csupán a genetikai anyagát borítja be fehérjeréteg (kapszid).
A vektorok előállítása során pszeudotipizált (különböző fehérjékkel kombinált vírusburokkal rendelkező) vektorok egyedi és jellegzetes tropizmussal és transzdukciós hatékonysági profillal rendelkezhetnek (PMID: 22712157) , melyet a biobiztonsági kockázatértékelésük során figyelembe kell venni.
rekombináns-Adeno-asszociált vírus: A replikációra képtelen, többféle plazmidkonstrukciójú AAV módosított változata, melynek számos pszeudotípusát alkalmazzuk.
Nem ismert hozzá köthető humán megbetegedés. Amennyiben elkészítésük során helper plazmidot és nem vírust használnak, úgy leggyakrabban a BSL-1 besorolású vektorok közé sorolódnak. Ez alól kivételt képeznek az onkogén, apoptotikus, vagy toxikus hatású inzertet tartalmazó vektorok.
Inaktiválása 10%-os hipochloridos/virucidos oldattal lehetséges.
Lentivírus: Ezek a vírusvektorok habár a HIV vírusból származnak, az előállításuk során alkalmazott fehérjedeléciós lépéseknek köszönhetően replikációs képességük minimalizálható. Biobiztonsági besorolása BSL-2/2+
Inaktiválása 10%-os hipochloridos/virucidos oldattal lehetséges.
Nem vad típusú Veszettség vírus (Rabies- △G-EnvA): A KOKI-ban gyengített (SAD B19) törzsből származó vírusvektort használunk, melyet EnvA burokfehérjébe csomagolva pszeudotipizálnak , így a humán sejtek fertőzésére nem képesek.
Azonnali inaktiválása 70%-os etil-alkohol oldatával lehetséges.