Neuro-immun interakciók mechanizmusai és szerepe az idegrendszeri betegségekben

Mára világossá vált, hogy a stroke, a neurodegeneratív betegségek, valamint a fejlődésneurológiai- és pszichiátriai kórképek patofiziológiájában kiemelt szerepet játszanak az ideg- és immunrendszer kétoldalú kapcsolatai, és ezen belül a gyulladásos folyamatok. Bizonyított az immunfolyamatok szerepe a központi idegrendszer normális fejlődésében és működésében, miközben a gyakori krónikus betegségek (pl. érelmeszesedés, elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás) nem csupán emelkedett szisztémás gyulladással járnak együtt, de kiemelt kockázatot is jelentenek a különféle neurológiai betegségek kialakulásában.

Emellett, a korai életszakaszban bekövetkező fertőzések, inzultusok és metabolikus elváltozások hosszú távú hatásokkal járó gyulladásos reakciót váltanak ki, amely számos kórkép (ADHD és más pszichiátriai betegségek) kialakulásában játszik szerepet. Új, hatékony diagnosztikus és terápiás eljárások kifejlesztése ezért nem nélkülözheti a neuro-immun folyamatok mechanizmusainak átfogó megértését. Ezek egyik legfontosabb közreműködője a központi idegrendszer fő immunsejtje, a mikroglia, amely mind az idegrendszer fejlődésében, mint patológiás folyamataiban kiemelt szerepet játszik.

Intézetünk e témában számos nemzetközileg is vezető közleményt jegyez, amelyek feltárták a mikroglia szerepét az idegsejtek aktivitásának szabályozásában, az agyi sérülésben, illetve a centrális vírusfertőzések gátlásában. Az Intézet a COVID-19 következtében kialakuló idegrendszeri zavarok hátterében álló gyulladásos folyamatok mechanizmusait is vizsgálja és kutatásait egyedülálló humán agybankja is támogatja.


Nincs megjeleníthető elem

COVID-19

Az aktív kutatások és a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a Sars-Cov-2-re adott ellenőrizetlen immunválaszt sok esetben pusztító citokinvihar jellemzi (Chaolin Huang 2020). A morbiditás és a mortalitás részben ennek a gyulladásos válasznak a következménye a szervezetben (Ye Q 2020). A betegség lefolyása ismert, hogy terhes nőknél súlyosabb (Kathryn M Moore 2021), azonban a SARS-CoV-2 hatása a fejlődő magzatra jelenleg nem tisztázott. Esettanulmányok azt mutatják, hogy a vertikális átvitel ritka, azonban több tanulmány is alátámasztja, hogy méhlepényi és magzati fertőzések előfordulhatnak (Chen H 2020), (Dong L 2020), (Patanè L 2020). A közelmúltban a Covid-19 fertőzés számos klinikai manifesztációjáról is beszámoltak az idegrendszerben (Desforges M. 2020), (Bohmwald K. 2018).